Kedves (másik) húgom leendő megalkotója,
elöljáróban annyit mindenképpen tudnod kell, hogy a húgom központi szereplője lehet a város alvilági életének, és az azzal kapcsolatos összes konfliktusnak; emiatt végtelen számú plot-lehetőség rejlik benne, a kapcsolatok sorolásába pedig bele sem kezdek.    

Méltán esélyes lennél megnyerni a megtévesztések királynője nevezetű díjat - már ha létezne ilyen. De te úgyis szereted a kihívásokat. Sokan nem is gondolnák, hogy ez az ártatlannak tűnő tekintet hány véres küzdelmet nézett végig, és hányszor került be majdnem ő maga is az áldozatok közé. Thornton-nak lenni nem egy életbiztosítás, ezt főleg tudjuk, mióta Bastien a város polgármestere. A támogatása nem minket élvez, így minden nap egy kegyetlen küzdelem, a fondorlatos ötletek pedig általában tőled származnak. Mondhatnám, hogy te vagy az Agy, de soha nem hozol döntéseket nélkülem. Kivéve akkor egyszer, mikor egy esős napon, egy kegyetlen utcai leszámolás után, amely során két emberünket veszítettük el, te elmentél Bastienhez. Én azóta is ostobának bélyegezlek miatta, hisz a látogatásod valós okát sosem árultad el; pedig jogom lett volna tudni, hogy gyengéd érzelmek kötnek az egyik áldozathoz. Te pedig dühtől hevülten vontad kérdőre a polgármestert, miért nem tesz az ellen, hogy megférjen egymás mellett a két banda. Drágám. Mintha nem tudnád, hogy süket fülekre találsz.
Azóta mintha komolyabb lennél. Talán végre rájöttél, hogy nem éri meg hinni a tündérmesékben. És nem éri meg szerelmesnek lenni a pokolban.  

A play by és a név rugalmas, a vezetéknév kötött. Várlak sok-sok szeretettel millió pajti társaságában!