Chatkép : Szerepkör : washingtoni lakos play by : Danielle Campbell Hozzászólásaim száma : 37 Pontjaim : 27 Pártállás :
Szimpatizáns
User név : V Fő képességem : ruin everyone's life Őt keresem : I always found you, Bennie
all that I want, is that Mr. Sinclaire cross my path again Tartózkodási hely : washington dc Korom : 31 Foglalkozásom : hunter & student
Katherine McCormack
Elküldésének ideje -- Szomb. Május 23, 2020 5:47 pm
Luna && Katherine
MAYBE I'VE ALWAYS BEEN MORE COMFORTABLE IN CHAOS
Fél hónappal ezelőtt döntöttem úgy, hogy felhagyok a bujkálással és végre elé állok, legalbbáis ez volt a terv. Persze kettőnk közül jelenleg nem én voltam a préda, de ez megint csak mellékes. Nem volt rá szükségem, nagyon jól megvagyok nélküle is, köszönöm szépen. Hazudok magamnak is. Próbálom elhitetni azt a csírájában halott gondolatot, miszerint semmit se jelent nekem Ő. Persze, ha nem jelentene semmit, akkor most nem lennék itt Washingtonban. A nyomai egyenesen ide vezettek, amiért először hálát adtam valami felsőbb hatalomnak, - amiben 9 éve nem hiszek - hiszen így meglátogathattam a barátnőmet is. Nagyjából két éve ismerem Lunát, igaz az idő nagy részében a neten keresztül tartjuk a kapcsolatot hála az én utazgatásaimnak, - aminek a valódi okát a mai napig nem mondtam el neki - de ez mit sem változtat a kettőnk közötti köteléken. Most is nála húztam meg magam, míg a városon belül keresgélek és bujkálok az egy szem rokonom elől. Mindezek ellenére már kezdem kicsit unni magam, így nagy nehezen rá vettem a szöszit, hogy menjünk el kiereszteni a gőzt. Úgy is folyton csak otthon van vagy a kórházban, annál a halandónál. Esküszöm, nélkülem halálosan unalmassá vált az élete. Pedig mennyit szórakoztunk régen! Éppen ez a baj, hogy régen volt már. Talán ő is belátta, mert negyed óra könyörgés után végül csak felöltözött egy csinosabb ruhába indulásra készen. Vigyorral az arcomon ragadtam kézen, hogy az egyik klubba citáljam magammal. - Ugyan már Lulu, ne vágj ilyen fancsali képet! Esküszöm, jó buli lesz - nézek rá nagy szemekkel, miközben helyet csinálok magunknak a tömegen keresztül a bárpulthoz - Két sex on the beach-et kérünk - nézek a csapos srácra, majd közelebb hajolok hozzá a pult felett - és mehet bele egy kis extra adalék is - ejtem ki a szavakat remélve, hogy a szőke barátnőm nem hallja a zenétől. Tudom, hogy nem csípi annyira sem a drogokat, sem az emberi vért, inkább próbál tasakokból táplálkozni, de azoknak olyan mű ízük van. Pffuj! Szükségünk van arra a kis pluszra, amit az előbb kértem. - Igyunk arra, hogy végre újra kimozdultál a rég látott legjobb barátnőddel - veszem el mindkettőnk poharát, hogy az egyiket felé nyújtsam, ha elveszi tőlem koccintok vele. Egyetlen szó nélkül lehúztam az egészet, az alkohol mellett egy kis pikáns íze volt. Én kiéreztem belőle az emberi vért, amit az alkohol hivatott kellőképpen elnyomni. - Megyünk táncolni? - nézek Lunára kérlelve, ugyanakkor megadom neki a döntés lehetőségét. Nem fogok helyette dönteni, mindenesetre hátra felé táncikálva kicsit elindulok a tömeg felé.
Elküldésének ideje -- Csüt. Május 21, 2020 2:23 pm
katherine
♡
luna
Ritkán járok el bulizni, mert félek, hogy ha neki állok alkoholt önteni magamban akkor eluralkodna rajtam a sötétebbik énem és nem tudnék uralkodni magamon, abból pedig könnyen kikövetkeztethető, hogy neki állnék emberekből inni, de én nem szeretnék. Nem vagyok az a fajta vámpír ako vígan éli ezzel az átokkal az életét. Félek, hogy ha egyszer ember közelébe jutok ilyen értelemben akkor nem tudnék uralkodni magamon és megölnék valakit, vagy rosszabb esetben több mindenkit. Nem akarok gyilkos lenni. Félek attól, hogy ez egyszer befog következni. Van egy barátnőm, Katherine. Ő tipikusan az a lány aki én nem akarok lenni. Élvezi a vámpírlétet és szeret is emberekből inni. Nem azt mondom, hogy megvetem érte, csak én inkább szívesebben maradok a tasakos vérnél, mert annál nem kell annyira félnem, hogy elvesztem a fejemet és bántódása esik valakinek. Nem is töltök vele sok időt, leginkább csak messengeren szoktunk beszélgetni, mert amíg ő bulizik én inkább otthon ülök vagy bemegyek a kórházba Holdenhez, főleg mivel nem tudom mennyi ideje lehet még hátra és talán túlzottan is megkedveltem a fiút, és kiakarok minden alkalmat használni amit vele tölthetek. Ma viszont változott a terv. Csodák csodájára elfogadtam a meghívást, hogy menjek el Kath-el bulizni, bár egyenlőre még magam sem tudom, hogy ezt miért tettem. Tudom, hogy fogok egy-két pohárkával inni, hiszen buli nincs alkohol nélkül, szimplán csak abban tudok reménykedni, hogy drága barátnőm nem fogja erőltetni azt, hogy én is igyak emberből a buliban.