örökbefogadási centrum ― canon karaktereink
a tagadásban élő
Alex Graham
pb / paul wesley
hirdetés
washingtoni lakos
Diana Osborne
pb / chloe bennet
hirdetés
Első Boszorkány
Veronica Callaghan
pb / sarah paulson
hirdetés
koalíciós tag
Harvey Thompson
pb / brad pitt
hirdetés
alvilági bandatag
Alice Fox
pb / darya lebedeva
hirdetés
alvilági bandatag
Lorenzo de Luca
pb / milo ventimiglia
hirdetés
alvilági bandatag
James Stafford
pb / aaron t. johnson
hirdetés
alvilági bandatag
- Montgomery
pb / jesse lee soffer
hirdetés
― e fórumrész alapötlete és maga a kód a diaries frpg oldaláról származik, ahol közel fél évtizede már használtuk. Reméljük, akkora segítségre lesz ez a kis sáv, mint annak idején nekünk is volt. ❤
örökbefogadási centrum ― canon karaktereink
the wife
Mrs. Vaughn
pb / Gillian Anderson
hirdetés
a helping hand
Zayne Calver
pb / Matthew Daddario
hirdetés
-
Finlay
pb / xavier serrano
hirdetés
only daughter
Lilly Charpentier
pb / Elizabeth Gillies
hirdetés
az áruló
Lucas
pb / Kellan Lutz
hirdetés
a sehonnai
Brad
pb / Jack Falahee
hirdetés
nővér
Abigail Moriarty
pb / Rose Leslie
hirdetés
az állatorvos
választható név
pb / Joe Dempsie
hirdetés
― e fórumrész alapötlete és maga a kód a diaries frpg oldaláról származik, ahol közel fél évtizede már használtuk. Reméljük, akkora segítségre lesz ez a kis sáv, mint annak idején nekünk is volt. ❤
örökbefogadási centrum ― canon karaktereink
best friend
Sophie Russel Smith
pb / Emma Stone
hirdetés
the son
Laurence Vaughn
pb / Hugh Dancy
hirdetés
lázadó begyűjtő
Mr. Mysterious
pb / Richard Madden
hirdetés
a lacerta feje
Clarke Lovegood
pb / Robert Pattinson
hirdetés
brother
Abel Myers
pb / chris hemsworth
hirdetés
a motivált
Lola Taylor
pb / Sophie Turner
hirdetés
the daughter
Delilah Vaughn
pb / Bryden Jenkins
hirdetés
alvilági bandatag
Emilia Jones
pb / willa holland
hirdetés
― e fórumrész alapötlete és maga a kód a diaries frpg oldaláról származik, ahol közel fél évtizede már használtuk. Reméljük, akkora segítségre lesz ez a kis sáv, mint annak idején nekünk is volt. ❤
örökbefogadási centrum ― karaktereink által hirdetett keresettjeink
the peace
Marcus Emerson
pb / Tom Hiddleston
hirdetés
a grófnő
Nefertiti Magne
pb / Margot Robbie
hirdetés
koalíciós tag
Estelle O'Sullivan
pb / Jessica De Gouw
hirdetés
koalíciós tag
Daniel Marshall
pb / Brett Dalton
hirdetés
alvilági bandatag
Mr. Bad Boy
pb / Ed Westwick
hirdetés
a bizonytalan pont
Scott Turner
pb / Jai Courtney
hirdetés
Krakowski vadászklán
Aleksander Krakowski
pb / Luke Evans
hirdetés
Krakowski vadászklán
Zofia Krakowska
pb / Rose Leslie
hirdetés
― e fórumrész alapötlete és maga a kód a diaries frpg oldaláról származik, ahol közel fél évtizede már használtuk. Reméljük, akkora segítségre lesz ez a kis sáv, mint annak idején nekünk is volt. ❤
örökbefogadási centrum ― karaktereink által hirdetett keresettjeink
-
Marlowes
pb / karol queiroz
hirdetés
bastien nevelt fia
Nathaniel
pb / cameron monaghan
hirdetés
Koalíciós tag
Michael Hansen
pb / ryan gosling
hirdetés
magányos vadász
Gabriel Donovan
pb / dan stevens
hirdetés
Krakowski vadászklán
Krakowski klán
pb / szabadon választott
hirdetés
testvér, mentor
____ Prescott
pb / Jared Padalecki
hirdetés
crazy happiness
Mr. Beast
pb / Josh Henderson
hirdetés
my shine
Mr. Krakowski
pb / Jensen Ackles
hirdetés
― e fórumrész alapötlete és maga a kód a diaries frpg oldaláról származik, ahol közel fél évtizede már használtuk. Reméljük, akkora segítségre lesz ez a kis sáv, mint annak idején nekünk is volt. ❤



Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Szomb. Nov. 21, 2020 7:54 pm
     
- Valószínűleg vannak még ezzel így páran. - Dünnyögöm a sóhajodra, mert tulajdonképpen én sem vagyok rajongója, mi több feltételezem a legtöbb ide bezárt ember sem rajongója, de hé, mi legalább önszántunkból jöttünk be ide, és nem itt ragadtunk akaratunkon kívül, mint egyesek, akiket alsóbbrendűként tartanak számon, mert nem véren élnek, vagy nem képesek négy lábon vadászni. Aztán ahelyett, hogy a nyakadba zúdítanám a rajtad és a szerelmi – szexuális? - életeden – azért vagyok ilyen diszkrét, mert igazából semmi kedvem épp a te szexuális élteden morfondírozni, az enyém meg nem is létezik, ugorjunk – kívüli világot uraló igazságtalanságokat, egyenlőtlenségeket, és borzalmakat, inkább csak beszólok és töltök, mert ez a dolgom, vagy mi a tök.
Akár ki is  röhöghetném az okfejtésed – ha nem történt volna velem hasonló, de mondtam már, UGORJUNK –, mégis csak megvonom a vállam, ha nem kell a bölcsességem, hát nem. Innentől leihatom magam nyugodtan az asztal alá, megleszel nélkülem, igazából én is meglennék magam nélkül, jelentősen megkönnyítené az életem. Nem gondolnék túl mindent, nem szenvednék némán, nem őrlődnék kérdéseken, amikre úgysem kapok választ, és villámgyorsan lépnék át a sérelmeken --- Bazmeg, Remus, lehetnék te is.
Már épp felnyögnék, taníts, mester, amikor betolod – közénk, a LEVEGŐBE, pfuj –, hogy halál biztos, szóval megvonom a vállam, lehúzom a piát, és hagyom a fenébe a fényezésed, mert hirtelen elmegy a kedvem tőled, de leginkább attól, hogy olyan látszat-érzéketlen legyek, mint te.

Látod, cicavirág, ezért se.
No, nem azért, mert az unalmas életemmel kapcsolatban nincs igazad.
Sokkal inkább azért, mert de.
- Ügyes terelés. - Még marja a torkom az alkohol, a fejem meg kóválygós, úgyhogy elrendelem az utánpótlás végét, meg a berúgás elejét, és letámaszkodom inkább a pultra, mielőtt túlzott küldetéstudatból töltenék még egyet. Oldalra billentem a csípőm, a fejem a másik irányba – egyensúly, vágod –, aztán úgy nézek rád, mintha valami kibaszott jelentőségteljeset terveznék közölni. Valahol talán így van, valahol viszont csak simán becsíptem. - Most kellene ellenkeznem, tudom ám. - Tehát felemelem a mutatóujjam, mielőtt elhátrálnék a mögöttem lévő munkalapig, majd felpipiskednék rá. Lóbálom kicsit a lábaim, le kellene mosnom a cipőmet, elkerekednek a szemeim - az ott vér, bazmeg? –, végül arra jutok, hogy a te érdeklődésed úgyis túlmutat a surranómon, szóval, ha úgy teszek, mint aki nem kapott sokkot a saját lábfejétől, akkor túlléphetünk ezen a témán, ugye? - Mit szólnál, ha azt mondanám, megharaptam valakit?
Na, pont így.
Ja, NEM.
Picsába?

Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Szer. Nov. 04, 2020 3:34 pm
     
Úgy bámulloka mintha minimum fel szeretnélek nyársalni, vagy kicsi darabokra szaggatni, de egy kurva szót sem szólok, mert lehet, de tényleg csak LEHET, hogy igazad van és tudod az a helyzet, hogy ezt még gondolatban is kurva szar elfogadnom, úgyhogy inkább csak dacos kisgyerek módjára bámulok bele a poharamba. Sokkal jobb lenne ha nem érezném azt, hogy lehet, hogy igazad van, mert akkor minimum halálra cikizhetnélek vagy csak össze-vissza mondhatnék neked csúnya dolgokat alaptalanul és még jól is esne. Persze most is mondhatnék neked csúnya dolgokat csak úgy, csak hát azoknak nagyjából mind kurvára lenne alapjuk és hát kurvára jól sem érezném magukat miatta, úgyhogy csak elhúzom a számat, az ujjbegyeimmel összemaszatolom a poharat, hogy majd extra nehéz lehessen elmosnod.
- Utálom ezt a várost. - Nyögöm ki elég panaszosan, mielőtt elvenném azt a poharat a könyökömtől és belebámulnék. Talán egy pillanatig elhiszem, hogy nem fogom meginni, mert így is magamba öntöttem már egy jó pár kört - vagy hát legalább jó párnak érződik a nem alvásom, folytonos drogozásom közepette -, de aztán mégis meggondolom magamat, mert végül is miért ne innám meg, ha egyszerűen csak úgy kitöltötted nekem? Most hagyjam inkább kárba veszni? Úgyhogy lehúzom az egészet, hogy aztán úgy bámulhassak rád, mintha valami szentségtörő lennél: értetlenül és megütközve és ha hívő lennék, akkor tudod vetnék egy keresztet is, nehogy megszálljon itt valami lélek amiatt, hogy ilyen szentségtörő dolgokat mondasz nekem!! Én meg a szerelem, még viccnek is olyan pocsék, mint amilyennek hangzik, meg aztán amúgy is, nem akarok én senkihez kötődni pláne nem ilyen Charlee féle ragacsokhoz, aki aztán egy életnyi sírást hallgathatnék ha véletlenül mással smárolok és aztán amikor majd megunja, hogy titokban smárolok mással, akkor felcsináltatja magát. Nem, nem, nem. Kösz szépen nem. Nem kell ez nekem. - Azért fektettem meg, hogy aztán bunkózzak vele és kopjon le. Ez eddig tökéletesen beváltt módszer volt. - Forgatom meg a szememet, mintha ennél jobb megoldás nem is létezhetne. - Halál biztos. - Mondjuk azért még egy párszor lefeküdnék vele, (semmi kötöttség) de ezt neked nem kell tudnod. - De inkább beszéljünk rólad Mimike. Untass halálra a végtelenül unalmas életeddel. - Kényelmesedem el egy kicsit jobban a bárszéken, hogy biztos lehess benne, hogy én innen nem fogom egyhamar elhúzni: amíg azt hallgatom, hogy... szóval, hogy nem tudom mit tudsz te nekem mondani, de nyilván hallgatni fogom, szóval addig sem gondolok Charleera, és az végül is simán félsiker.

Vissza az elejére Go down
Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Vas. Okt. 25, 2020 1:48 pm
     
Mimi, nem figyelsz.
Hát, cseszd meg, nem. Mármint összességében elég gondoskodó, aggodalmaskodó, mi több, néha egészen anyáskodó testvérnek tartom magam – főleg, amikor a koszos zoknijaitokat gyűjtögetem a lakásban, nem, nem pont a tiédet, de hajlamos vagyok mindnyájatokat egy kalap alá venni olykor, plusz megelőlegezni a bizalmat, mondván: ami késik, nem feltétlenül múlik, jössz te még az én utcámba, hagyod még szét a zoknijaid, mocskos tányérjaid, piásüvegeid, cuccos zacskóid, használt nőid az albérletünkben, én meg majd diadalittasan kijelenthetem, hogy megmondtam, bár igazából csak magamnak, úgyhogy hagyjuk is az egészet, hát még ezt az örömöt is el kell venned tőlem? –, de valahol a mondandód felénél fonalat vesztek, mert egyrészt nem bírom a rövidet – azért iszom ezt, érted, minek tolnám magamba az alkoholt, ha úgysem hat? –, másrészt el-elkalandoznak a gondolataim, és ---
Mi tuti nem jutunk ide, ugye, ugye?
- Öh, mármint mondta, hogy Romulus miatt ment oda, vagy csak úgy gondolod? És ha miatta ment, nem azért ment, mert téged akart előkeríteni rajta keresztül? - Lehet, hogy kicsit fonalat vesztettem tényleg, de simán lehet az is – figyelj, ez jó lesz, szerintem sokkal valószínűbb is – totál követhetetlen vagy, te, meg az agymenésed, meg a folyamatos kényszeres tagadásod. Ugye, hát nem megmondtam?
- Aha, tökre úgy néz ki, mintha leszarnád. - Nyögöm félvállról, közben azért újratöltök. Igen, talán már az előző sem volt jó ötlet, de mi most itt bondingolunk, mint testvérek, akik már régen nem lelkiztek, hát ki vagyok én, hogy felrúgjam az egészet? Na, látod. A köcsögölésre csak megvonom a vállam. Oldalra billenő fejjel figyelem, ahogy közelebb hajolsz, és igenis megfeszülnek az izmaim, mintha a testem valóban fenyegetésként értelmezné a közeledésed. Egy zabos kisfarkas fenyegetéseként. Feljebb ugranak a szemöldökeim egyetlen pillanatra, aztán csak megcsóválom a fejem, a könyököd mellé teszem a poharad, és gúnyosan rámosolygom a sajátomra. - Mielőtt nagyon beleélnéd magad, nem viccnek szántam. - És nem, azt sem viccnek szántam, hogy ez csak a ti ügyetek, legyen Romulus bármilyen lelkes, gondoskodó, aggodalmakodó, mi több néha kifejezetten atyáskodó, épp úgy semmi köze az egészhez, mint nekem, és, amint módom adódik rá, erre valószínűleg az ő figyelmét is felhívom. Semmi szükség rá, hogy beleártsa magát, hogy elvigye helyetted a balhét, mint tizenévesen, hiába látszol totál képtelennek a problémák megoldására. A kerülésükben viszont annál jobb vagy, gratulálok, nyuszi.
- Ha nem vagy belezúgva, miért aggaszt ennyire a lelkivilága? Mi lenne, ha, amikor legközelebb találkoztok, tovább tagadnád az érzéseid, beletipornál a lelkébe úgy Remus módra, aztán egyszerűen nem fektetnéd meg? Szerintem simán lekopna, és még nekem sem kellene beavatkoznom. - A könyörgésed szándékosan ignorálom, mielőtt folytatnám, lehajtom a felest. - Biztosan ezt akarod, Remus? - Biztosan nem akarsz felnőni kicsit? (Igen, én beszélek, és akkor mi van?)



Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Csüt. Aug. 06, 2020 12:09 pm
     
- Hát felőlem…- Most nem azt mondom, hogy egy kicsit leszarom, hogy mit csinálsz, hanem azt, hogy igazából majdnem teljesen hidegen hagy. Elvégre nagy lány vagy – gondolom!!!!!! – tudod, hogy alapvetően csak pénzért szopunk – remélem tudod!! -és alapvetően téged is a Papa meg a Mama nevelt azzal a nagyon sajátos és egyben borzasztó módszerrel, aminek a végén az ember csak azt érezte bárcsak valaki a párnáját éjszaka az arcára nyomná, hogy se a száján sem pedig az orrán ne kapjon levegőt. Persze azt hiszem mind féltünk a Papa haragjától, ezért sem mertünk ezekhez a gyilkos módszerekhez folyamodni, pedig néha azt kívánom, bárcsak löktél volna bele egy verembe. Akárhogyan is legyen, mi akik megmaradtunk azt hiszem eléggé hadviseltek vagyunk ahhoz, hogy eldöntsük mit akarunk magunkkal kezdeni, szóval ha te végül is ezek után még félni akarsz Romulustól – Romulustól érted, pont tőle??? – hát akkor csináld csak. Egy ponton úgy is ráébredsz, hogy sok más dolog is van a  világon amitől érdemesebb félned, mint tőle.
- Mimi nem figyelsz…. – Egy kicsit beutánzom a Kalóz hangsúlyát – tudom, hogy a nyomába sem érek -, úgy korhollak, de hát baszd meg nem az előbb mondtam el, hogy kurvára Romulus miatt volt ott? Belefájdul a fejem, vagy hát beléd meg az értetlenségedbe, és hát ezen éppenséggel az sem segít, hogy a poharam megint kibaszott üres. - Romulushoz ment, ami tudod nem is lenne baj igazából. – Dehogynem baj, valahol, mélyen legbelül a farkasom idegesen kezd vicsorogni még csak annak a gondolatára is, hogy a csaj másra néz, nem hogy mással hetyeg. - Mármint inkább ott, mint otthon. – Nem? Egy kicsit úgy is nézek rád, mintha erre most neked mindenképpen válaszolnod kellene, de az igazság az, hogy kurvára nem tudom, hogy akarom-e egyáltalán, hogy válaszolj. - Mindegy, igazából leszarom, csak ne fussak beléjük. – Mert akkor lehet, hogy istenesen megtépném mindkettőt – oké Romulust egy kicsit jobban – mert nyilvánvalóan nem tudom leszarni. Pedig eskü, hogy akarom, annyira akarom, hogy nagyon, úgyhogy mond meg nekem légy szíves, hogy mi a faszért nem tudom elfelejteni.
Felsóhajtok, az állkapcsom meg olyan tüntetőleg szorítom össze, hogy belefájdulnak a fogaim. Légyszi ne, ki ne mondd, hogy Charlee kibaszottul érez valamit, mert kimegyek az első hídra és a mélybe vetem magamat, oké? Vagy tudod mit? Mondd csak ki, akkor legalább foghatom majd az öngyilkos kísérletemet rád és kevésbé tűnök majd balfasznak. Egyébként ez egy remek dealnek ígérkezik. – Ne már Mimi ne legyél ennyire köcsög. – Forgatom meg a szemeimet, aztán egy kicsit jobban rátámaszkodom a pultra, közelebb is hajolok és próbálok valami nagyon kedves pillantást előkapni, amitől majd talán megenyhülsz. Azzal is kiegyezem, hogy megszánsz. Mondjuk attól eléggé befeszülök, hogy azt állítod, hogy belé vagyok esve, szóval ez az egész mozdulatsor inkább tűnik fenyegetőnek mintsem kedveskedőnek. A te hibád, ne nézz így rám!! - Vicces vagy. – Fintorodom el, de inkább nem kezdek el védekeznni, mert még  azt hinnéd, hogy belé vagyok esve. Ugyan már, ne nevettess! - Segíts kérlek. Légyszi..légyszi..- Nem mondom, hogy jól megy a könyörgés, de azt minimum értékelned kell, hogy próbálkozom. - És akkor te is kérhetsz valamit. Akármit. Lopok neked egy kocsit vagy egy hétig takarítok.- Kérhetsz bármit. BÁRMIT.


Vissza az elejére Go down
Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Csüt. Jún. 18, 2020 3:03 pm
     
Kerekedik kicsit a szemem, elnyílik a szám – no, nem annyira azért, mintha a kis szüzességeladós bizniszed kampányplakátját akarnám sebtiben prezentálni, épp csak, mintha szólni akarnék, de nem találnám a szavakat, és igen, ez az utóbbi a szomorú valóság –, aztán észbe kapok, és becsukom inkább, nehogy nagyon fellelkesülj. Nem úgy, bazmeg. Üzletileg.
Mert egyébként kicsit félek megkérdezni, hogy mire gondolsz az én adottságaim alatt. Csak két verzió jut eszembe – vagy annyira DÖGÖSNEK és ÜGYESNEK feltételezel, hogy sokan fizetnének egy szopásért, vagy annyira TÜNDÉRINEK, ÁRTATLANNAK és TAPASZTALATLANNAK, hogy sokan fizetnének az oktatásomért –, mivel a kevésbé hízelgő másodiknak saccolok nagyobb valószínűséget, és köszi, de köszi nem kérem, hogy beletrappolj a PRŰD, és felettébb törékeny lelkivilágomba. Még eggyel többször, mint eddig tetted.
Úgysem fogom megúszni, ugye?
Ja, pont erre gondoltam.
Megtennéd, Remus, hogy nem fikázod a Romulushoz fűződő viszonyom épp te, családi kapcsolatok címeres szakértője?
- Azt csinálok, amit akarok, jó? - Ha ahhoz van kedvem, hogy fossak tőle, akkor fosok tőle, ha ahhoz van kedvem, hogy ne avassam be dolgokba, akkor nem avatom be dolgokba, azt csinálok, amit akarok – vagy ezt már mondtam? –, jó?
Egyébként tényleg nem akarok a magánéletedben vájkálni bosszúból, hogy neked is kellemetlen legyen ám. Kíváncsiságból, elkeseredettségből, bizonytalanságból, testvéri érdeklődésből akarok. Meg mert nincs jobb dolgom a törölgetésen – azzal meg pont végeztem, most pótcselekvésként tapintatlankodom kicsit – és a kiszolgálásodon kívül, ami meg annyira reflexből történik, hogy közben mérsékelten unatkozom.
- Nem akarok amúgy tudálékosnak tűnni - nem is tűnök annak! Egyre nyilvánvalóbb, hogy fejlettebb az érzelmi intelligenciám, mint neked, barátocskám. - de mégis mi a faszt keresett volna ott, ahol te éltél a lány, akit te változtattál farkassá, amúgy? - Nem olyan bonyolult egyenlet egyébként ez, feltételeztem, hogy a te agyaddal, a te jogra fogékony, könnyen tanuló agyaddal nem okoznak nehézséget az efféle banális összefüggések. És felvonom a szemöldököm, töltök neked, magamnak is, erőt gyűjtök, azt még nem tudom, mihez, mert tökre eldöntöttem, hogy nem akarok épp neked színt vallani. Egyelőre. Még vagy fél óráig. Míg le nem csúszik két újabb feles. Olyan felelősségteljes munkaerő vagyok!
- Az imént mondtad, hogy meghúztad, te szerencsecsomag! Gondolod, ha Romulusra gerjedne, vagy bárki másra lényegében ebben a kurva városban, akkor épp veled húzatná meg magát? Mármint ezzel nem arra célzok, hogy ne lennél jó parti, vagy valami. - Itt inkább megiszom a saját piám, mert kicsit azért arra célzok, de kettőnk közül nem én vagyok a köcsög. Nem úgy! Bár fene tudja, hogy a szopatott tinijeid mind csajok-e, de kicsit erre is félek rákérdezni. Remélem elfelejted, hogy épp benne voltam egy gondolatmenet közepében. - Szóval a lányok általában nem húzatják meg magukat fűvel-fával érzések nélkül. Jó, vannak lányok, akik gyorsabban éreznek és gyorsabban szűnnek meg érezni, de most hagyjuk az általánosítást. - Legyintek is hozzá bölcsen, mielőtt lebiggyeszteném a szám. Nekem úgy rémlik, te vagy az én jogi képviselőm, én meg nem vagyok a postásod. - Figyu, izé - lehet, hogy kicsit gúnyolódom, meg kicsit kifigurázlak, miközben újratöltök, nem lesz ez így jó. Nekem itt fontos leápolnivalóim vannak! NEM ÚGY. - nem. Próbáltad már te megmondani neki? És mondjuk nem meghúzni, meg nem bénázni, meg nem gecire begörcsölni közben, mintha totál bele lennél esve? - HMM? Nem, mi?



Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Szer. Jún. 03, 2020 2:38 pm
     
Egy kicsit farkasszemet nézünk azt hiszem és én egy kicsit ennyi idő alatt szeretném eldönteni, hogy akkor téged most azért nem motivál-e a szopás, mert nem érdekelnek a férfiak, vagy inkább azért, mert nincs farkad. Nem feltétlenül tudom eldönteni, szóval inkább csak nem is rántom meg a vállamat csak bámullak kicsit fürkészően - de azért nem nagyon - mielőtt megszólalnék.
- Nem azt mondtam, hogy állj szexmunkásnak... Bár a te adottságaiddal lehet sokat kapnál egy jó szopásért. - Biccentem félre a fejemet, mintha tényleg azon gondolkozhatnék, hogy akkor amúgy nem adhatnánk-e el a szüzességed. Biztosan sokat kapnánk érte, és most hirtelen nem is emlékszem, hogy pontosan mennyit kapott az a csaj, akit még úgy tudod a tévé is felhypolt, de tuti eleget. Simán meggazdagodhatnánk belőled. Persze nincs pofám felvetni ezt neked, mert hát érted, most mondtad, hogy szopni sem nagyon akarsz, szóval azt hiszem ez egy elég veszett fejsze. Kicsit pofátlanul rád is vigyorgom, hogy aztán a pohárért nyúlhassak és ledöntsem a következő adagot is, amit serényen idetöltöttél nekem. Nem panaszkodhatom, az egyszer biztos, bár tuti nincs annyi pénzem, hogy én itt most rendesen berúgjak, úgyhogy kicsit a jóhiszeműségedre - ezt annak nevezik? tuti nem - hagyatkozom és visszacsapom a poharat a pultra, már csak éppen az hiányzik, hogy azt mondjam: tölts még asszony. De nem mondom és még pénzt sem rakok pluszban.
- Nem értem mit fosol tőle... - Sóhajtok föl szem forgatva, de hát tudod nem is annyira érdekel a dolog, szóval igazából hagyom, hogy foss tőle amennyire csak akarsz, ha meg egyszer úgy alakul, hogy egyszer meg kellene védjelek tőle, akkor majd megvédelek, mert én veled ellentétben nem félek tőle.
Aztán közben elkezdünk Charleeról beszélni, és tudod ez nem éppen a kedvenc témám, szóval egy kicsit jobban befeszülök a kelleténél és kicsit úgy bámulok rád, mintha személyes sértésnek venném, hogy te azt képzeled, hogy engem Charlee csak úgy keresgélhet, pedig valahol benenm a farkasom nyüszögni kezd elégedetten, hívná a másik farkast ez meg engem kurvára megrémiszt, szóval csak fintorgok egy sort.
- Engem aztán biztosan nem keres! - Fonom össze tüntetőleg a kezemet a mellkasom előtt, dacosan még az állkapcsom is belefeszítem, de közben meg úgy nézlek, mintha tőled várnék valamilyen választ arra, hogy akkor most engem keresett-e és ha igen, akkor miért, és ez valahol nagyon vicces és szánalmas elvégre mégis csak a húgom vagy, aki nem szeret szopni. - Amúgy is mit akar tőlem? - Oké, előadom én itt neked a macsót meg minden, de azért azt nem teszem hozzá, hogy valahogyan egy kicsit én is mindig őt keresem és egy kicsit én is akarok tőle valamit mindig. - Figyu Mimi... nem lehetne, hogy izé? Mondd neki, hogy szálljon le rólam? - Úgy vakargatom a fejemet, mintha ez lagalább életem ötlete lenne és nem valami légből kapott faszság lenne. - Tudod, mint nő a nőnek. - Kicsit megpiszkálom a poharamat, szóval így érted, ha gondolod akkor tölthetsz is akár alapon.



Vissza az elejére Go down
Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Szer. Május 27, 2020 3:51 pm
     



I could have foreseen

you would act like you are



Hát nem tudom, Remus, azért ha figyelembe vesszük, hogy valószínűleg kevesebbet kapok fiatalkorúként alkohol felszolgálásáért, mint drogterjesztésért – főleg, hogy ezért leginkább a főnökömre szabhatnának ki és legfeljebb talán pénzbüntetést (ha ugyan nem berúgni és táncosokkal hetyegni jönnének ide az illetékesek, szóval az egész téma jól elvan így elméleti síkon) -, a te ügyed kapcsán viszont jó eséllyel nem ülne senki éveket helyetted, szóval… Köszi, de megleszek a béna pultos fizetésemmel még egy ideig. Mondjuk amíg le nem diplomázom.
Ha ugyan addig el nem isszátok.
Elég szar pultos vagyok, faszom.
- Nem mindenkinek való ez a csodás élet, amit az előbb felvázoltál. Engem például nem motivál a szopás, de biztosan csak azért, mert nem megfelelőek az adottságaim, hogy a fogadó oldalon álljak. - Abba nem megyek bele, hogy becuccozott tiniket valószínűleg akkor sem szopatnék, ha volna mit a szájukba adnom, mert… Jó, ha lenne mit a szájukba adnom és nem lennék mondjuk ÖREG – harminc, negyven, tudod, aki már az apjuk lehetne –, akkor lehetséges, hogy máshogy állnék ehhez a témakörhöz, szakértelem híján így csak rádhagyom.
Összeszedem inkább a bankjegyeket, aztán újratöltök neked, és mivel érzem, ahogy a kérdés kaparássza a torkom, ahogy összeugrik a gyomrom – no, nem annyira, mint amikor belépek a kurva raktárhelyiségbe attól rettegve, hogy VALAKI esetleg felébredt végre (igen, végre, unom várni, hogy elpatkol-e, közben azért baromira idegesít az egész elbaszott helyzet, és semmi kedvem azon gondolkodni, hogy valljak színt, szóval végre is meg nem is!) –, előveszek egy poharat magamnak, csak a biztonság kedvéért.
Addig már nem jutok, hogy magam is kiszolgáljam, gyűrögetem kicsit a fizetőeszköznek használt galacsinokat, mielőtt rájönnék, hogy ez minden, csak nem praktikus, úgyhogy a ránctalanra simogatásukra – tudom, hogy mennyire mocskosak lehetnek, főleg, ha a te farzsebed is megjárták, de ez most kivételesen nem izgat - váltanék amúgy pótcselekvésképp. Nyilván nem fogod megérteni sosem, mert – ha tippelnem kellene – sosem érezted magad túl naiv, túl rászoruló, túl életképtelen, haszontalan kölyöknek lényegében életed nagy részében, mert téged istenítettek, mert ---
Aztán nézz magadra, mi lett belőled!
A személyes jogi képviselőm egy kör whiskey-ért.
Mama olyan büszke lenne rád!
- Leszarom, mit mondana vagy mit mondanék én, nem is akarok odáig eljutni. - Mert amúgy tök jól kezelem a konfliktushelyzeteket. (NEM.) - Hát nem tudom. - Pont így! Kicsit összébb is húzom magam, nem mintha félnék tőled, igazából kicsit a válaszodtól félek, ha folytatod egyáltalán. Na, most inkább öntök egy kört magamnak is. Lehúzom.  Hümmögve bólogatok – marja a torkom az alkohol és a KÉTSÉGBEESÉS, ennél többre hirtelen nem telik –, a szemeimbe könnyek gyűlnek, de épp csak annyi, amennyit a pia simán indokol, gyorsan prezentálok magamnak egy második kört, neked meg egy harmadikat – amint megszabadulsz az előzőtől –, lehajtom azt is. Na, mindjárt jobb.
Bőgni fogok.
- Öhm, az a fasz, amit ott keresett, lehettél te is, nem, bogaram? - Nekem kell okosnak lennem helyetted is? Hát ezért taníttattunk? Ja, én is, mert az én sulimra miattad már nem futotta. Nem mintha Papának ilyen tervei lettel volna velem, esélyes, hogy örült volna, ha megfulladok inkább, de ebbe ne menjünk bele, mert tényleg sírás meg sikítás lesz a vége. - Mármint, ha feltételezzük, hogy igazat mondasz és tényleg olyan, mint a matrica. - A lányok nem VICCBŐL matricáznak, öregem. Ahj, ezt a rejtélyt is nekem kell megoldani?
Bingó!
Addig sem kell a sajátommal foglalkozni. YAAY.
Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Csüt. Május 14, 2020 5:29 pm
     
Felsóhajtok egy olyan ' baszd-meg-ezt-is-nekem-kell-csinálnom' sóhajjal, pedig érted nyilván nem fog nehezemre esni beszólni Titannak, aki aztán úgy is vesz majd egy kurva kávéfőzőt, mert hát miért ne, meg aztán ha úgy alakulna, lehet, hogy tudnék egy-két olyan indokot amitől egy kicsit rájönne a para a tagra, tudod bevetem azokat a fasza latin szavakat, amit a Papa és a Mama úgy szeretett hallgatni, pedig szerintem azt sem tudták miről beszélek, meg aztán végül is ennyit csak megtehetek érted, csak nem döglök bele abba, hogy teszek érted valamit.
Kihörpintem az italomat és hát nem mondom, hogy kevésbé leszek ám tőle álmos, ellenben egy kicsit majd biztosan bekómálok, de hát ki mondta, hogy pont nem erre van szükségem? ( Jó azért egy kávénak jobban örültem volna!!!) A poharat aztán célzásértékűen tolom eléd, hogy akkor gyerünk, tölts még bele. Azt persze nem várom el, hogy ezt a kört is te álld - de azért nem ellenkeznék, ha felajánlanád, bár úgy sem fogod - kicsit megemelkedem a széken, hogy a farzsebemből gyűrött bankjegyeket húzhassak elő és csak úgy odavethessem a pultra a kis galacsinszerű bankókat. És igen tudom, hogy pénztárcát kellene magamnál hordanom, de valahogyan mindig is utáltam, az elmúlt négy évben meg pláne rászoktam arra, hogy csak pénzt gyűrjek a zsebeimbe bárminemű felelősségérzet nélkül. - Hát én sem értem. Pedig jobban fizet, mint ez, amit te csinálsz. - Vigyorodom el, és hát tudod ebben tényleg elég biztos vagyok, bár Isten ments, hogy a pénztárcádban turkáljak - mondjuk azért nyilván van sejtésem arról, hogy mennyit kereshetsz itt - de azért vihetnéd ennél többre is. Persze nem azt mondtam, hogy csalódtam benned, de azért egy kicsit reméltem, hogy te sem leszel szentfazék a családban, akkor aztán úgy érezném, hogy vissza kell fognom magamat melletted, hogy a belső énemet nem ereszhetem ki eléggé, mert hát tudod, jobb vagy nálam. De ne aggódj, ez a veszély látszólag annyira nem fenyeget egyikünket sem, és hát ez engem igazán boldoggá tesz. - Nem értem mit parázol tőle, Most érted mit mondana? Hogy nem dolgozhatsz itt? És akkor mi lenne? Azt kellene mondanod, hogy már pedig itt fogsz dolgozni? - Szalad föl a szemöldököm a magasba, de aztán csak megrántom a vállamat. Nekem aztán mindegy igazából, hogy félsz-e Romulustól vagy sem. De azért elég bizalmasan nézek rád ahhoz is, hogy tudd, nem fogok köpni.
Még ha most áruló témát is hozol föl. Áruló!!!!!!!
- Mi lenne? - Kérdezek vissza pokróc módjára, még a fejemet is elfordítom, még türelmetlenül fel is sóhajtok, mert hát miért kell még mindig ezen lovagolni? Aztán meg csak felsóhajtok és sokkal nyugodtabban és bizalmasabban (!!!!!) pillantok rád vissza, a hangom élcén is enyhítek. - Találkoztunk, megbeszéltük, meghúztam és.. hát azt hittem, hogy le fog szállni rólam, de olyan, mint egy kibaszott matrica. Ja és szerintem Romulus dugja. Még ha a csaj azt is mondja, hogy nem... de érted egyik nap belebotlottam a birtokon éjszaka. Hát mi a faszt keresett volna ott? Mindegy. Nem igazán érdekel. - Egyrészt nem tudom, hogy miért mondtam el mindezt neked, másrészt meg igazából baromira érdekel, de én azért egészen megpróbálok úgy tenni, mintha nem. Még a vállamat is megrántom, miközben idegesen a pult egyik részét kezdem el vakargatni.

Vissza az elejére Go down
Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Hétf. Május 11, 2020 5:14 pm
     



I could have foreseen

you would act like you are



Nem vagyok joghallgató – formatervezést tanulok –, de valahol azért még így is sejtem, hogy nem találnám meg a dolgozó kávéhoz való jogát sem a munka, sem a polgári törvénykönyvben. Mert neked csak ez megy, Remus, te megbízhatatlan fráter.
Apropó, ha már a megbízhatatlannál és a kettős mércénél – én engedéllyel randizom, te meg itt füvezel fűvel, fával (igen, Romi, TE) - tartunk, valamikor be kellene jelentkeznem egy pszichológushoz a gyermekkori traumák és a testvéreim túl-védelmezése és/vagy seggfejsége – igen, ez a két véglet van Romulus és Remus (azért a Papának, meg a Mamának humora az volt, nem?) - okán szerzett lelki sebek kiheverése végett. Vagy egyszerűen kinyírom őket, ha eljön az ideje és aztán ellovagolok fehér hátasomon a naplementébe ---
Vagy az egy másik mese?
- Akkor, mint az ebben a pillanatban kinevezett jogi képviselőm, el is járhatsz az érdekemben. - Mert én aranyos vagyok, naiv, szende, és minden, ami miatt nem tudok kiállni magamért – leginkább csak lusta, minek küzdjek a körülmények javításáért egy SZTRIPTÍZBÁR pultja mögött, ugye nem hiszitek, hogy ez az áhított karrierem? –, szóval épp itt az ideje, hogy hasznod vegyem végre. Az már más kérdés, hogy az aranyosságom, naivitásom, szendeségem és mindent, ami látszólag nem tesz elég erőssé, simán felhasználhatnám, hogy kérjek Titantól dolgokat. Talán nem akármit, nyilván nem olyan kényelmes a mozgásterem, mintha egyebet is fel tudnék – vagy ha egyébre is hajlandó lennék, nem mintha bárki szorgalmazott volna ilyesmit, ráadásul szerintem a főnököm nem is a magamfajta lányokra bukik (AHJ) - ajánlani az aranyosságomon, a szendeségemen, a bájos pillarebegtetésen és a sűrűn piruláson kívül. Annyival egyszerűbb, ha valaki elég szajha!
- HM. Ezt előrelépésként értelmezem. - Mert mind tudjuk, hogy a te életed nincs rendben, legalábbis eddig nem úgy tűnt, de nem, az izgalmasba nem tudok belekötni. A káoszban valahol roppant érdekes dolog. Ha már itt tartunk.
Nem baszom ki a kezedből a poharat is, inkább elszórakozom az üveg kupakjával, nehogy véletlenül MEGÜSSELEK. Mennyivel kellemesebb lenne nekem ott, a pult másik oldalán, nem kellene mind a százhatvanöt centimmel komoly munkát fektetnem a testi fenyítésbe, egyszerűen bokán is rúghatnálak.
Ezt nevezed te kiegyensúlyozott életnek, aztán még én vagyok a lúzer!
- Hm, hát ez igazán felemelően hangzik, nem is értem, miért nem csaptam még fel én is dílernek. - Valószínűleg, mert engem nem tudnak cserébe leszopni, igen, csak ez lehet az oka. - Mindenképpen, ha szükségem van tuti neked szólok. - És nem Titannak, vagy Vegyésznek, vagy BÁRKI másnak, aki nem húz le még egy plusz kupac profittal, suttyókám. - Szívesen megtartom a titkod, ha te sem rohansz hozzá az enyémmel. Mármint egyelőre nem tudja, hogy itt dolgozom néhanapján. Ja, és figyi, ha már a titkoknál tartunk - nem, nem, Mimi, ez egy kurva szar ötlet ám. NEM, nem. - az a csaj, akit annak idején megharaptál, vele… Hm. Öhm, szóval nem kell ám beszélned róla, ha nem akarsz. - De kíváncsi vagyok, és talán segítene, nos, azt még nem mondhatom el, miben.
Most mi van?
Romulusszal élek és FARKASHALLÁSOM van, helló.
Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Szer. Május 06, 2020 3:46 pm
     
Próbálok valami olyan mosolyt villantani feléd amitől esetleg beadhatnád a derekad a szobámmal kapcsolatban, és baszki tényleg annyira de annyira hálás lennék neked, hogy valószínűleg egy napig még csak nem is basztatnálak semmiért - vagy oké, lehet, hogy két óra múlva elfelejteném ezt az ígéretemet és tovább basztatnálak, de abban a pillanatban tényleg baromi hálás lennék neked, amiért ekkora áldozatot hoztál - még meg is köszönném - odavetnék, egy köszt, de hát hé!!! az is köszönet -, aztán legalább egy napig megtartanám a rendet.
Azért persze kicsit sértetten húzom el az orromat azon, hogy elfelejtenélek kifizetni, de hát mindketten tudjuk, hogy jogos a félelmed, ügyvédi szaktudásom fényében biztosan kidumálnám magamat, felhoznék néhány latin szót, amit nem értenél és beadnám, hogy csak a baj lesz abból, hogyha pénzt adok neked, te meg a hozzáértés teljes hiányába, puffogva, meg anyázva aztán végül megsértődnél. De hát ezért vagyunk testvérek nem? Hogy szívességeket tegyünk egymásnak, én például minden nap beugorhatok szórakoztatni téged, vagy minden nap hazakísérhetlek - amit megunnék egy hét után és egyszer csak nem jelennék meg, küldenék egy smst, hogy bocs más dolgom van, de a Mama mindig azt mondta, hogy a szándék a fontos. Szándékom az nagyon is sok van.
Elfintorodok. Milyen szar már, hogy hoznod kell a saját kávéd?
- Jogod van kávéhoz, ugye tudod? Mármint nem konkrétan a kávéhoz, de bizonyos dolgokhoz jogod van. - Nézek rád elég komolyan, kicsit olyan 'ezt is nekem kell elintézni' kifejezéssel, mert aztán most majd jól megkereshetem Titant és jól elmondhatom neki, hogy tartson itt kávét miattad meg a többi alkalmazott miatt - lófaszt, igazából ugye miattam - mert ha nem, akkor simán beperelhetik. Látod-látod mire nem jó, hogy a Papa erőltette a jogot?
- Hát kösz, hogy kérded Mimi, de az én életem egyáltalán nem siralmas. Igazából köszöni szépen elég izgalmas és eléggé rendben van. Elégedett vagyok és kielégült, hát mi kellhet ennél több? - Egy kávé, de hát helyette kapok egy kis whiskyt, szóval mondhatni, hogy minden a legnagyobb rendben van. Rendes szexuális életet élhetek, még nem kaptam el semmilyen nemi úton terjedő betegséget, drogozhatok kedvemre, van pénzem, van hol laknom, mit ennem. Mi kellhet ennél több? Mi?
Felsóhajtok, a poharamban meglötybölöm a whiskyt, aztán a magasba emelem a poharat és a vízcseppek nyomát nézem át rajta, látványosan elfintorodok, ezzel is téged idegesítve, vagy legalábbis próbálva, aztán meg belekortyolok, miután a felét kiittam elégedetten csettintek a nyelvemmel, a poharat kicsit erősebben csapom a pulthoz, nem löttyent ki, ne aggódj.
- Felvenni egy adag cuccot, amit aztán majd elszórhatok csenevész fiataloknak akik a fizettség mellett még le is szopnak. Meg persze elszámolni, de ez azt hiszem a részletkérdés. - Összeszűkített szemekkel vizslatlak. - Remélem ha drogot vennél tőlem vennéd. - Azt nyilván nem fogom mondani, hogy ne cuccozz, mert hát ki vagyok én, hogy bármiben is parancsoljak neked? - De azért örülnék, ha nem mondanád meg Romulusnak, hogy droggal kínálgatlak. - Lehet, hogy kiakadna.

Vissza az elejére Go down
Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Pént. Május 01, 2020 9:12 pm
     



I could have foreseen

you would act like you are



Az megvan, amikor Monica a Jóbarátokból – lehet, hogy mostanában túl gyakran vonok párhuzamot magam, a körülöttem zajló események és sorozatok vagy filmek közt, most mondhatnátok, hogy nincs életem, de nincs – átmegy a csaj lakására takarítani, akivel a bátyja randizik, mert hallotta, mekkora ott a káosz? Na, én ezért nem megyek be a te szobádba, haver, mert nem tudnék ellenállni a kísértésnek, hogy ott is letörölgessek mindenféle ragacsos fo ---
Baszki.
PFÚJ.
Ezért nem megyek a szobádba és más hímneműek szobájába sem. (Meg azért, mert nincs életem, de ezt az előbb már kifejtettem.)
- Francokat, aztán kihúznád magad a fizetés alól valami ócska indokkal, az én hülye szívem meg megesne rajtad, mert… csak. - Meg mert lúzer vagyok, gyenge és enyhén tisztaságmániás, de kicsit sem kényszeres, szóval a tökéletes bejárónő, aki nem tikkel, és nem vágja le tőből a kezeteket, ha valamit nem tesztek vissza a helyére. Mert a lazát is nagyon jól adom. Csak belül sikítok. Általában. Zokogni is úgy szoktam. Sajnáljatok!
- Punci, fasz. BÁR. Uncsi vagy. - Lassan tagolom, hátha retardált vagy még az esti cucctól – nem vagyok K-9-es rendőrkutya, de ide érzem a szintetikus szar szagát, amit magadba toltál, bár egészen jól leplezed cigifüsttel –, biztos, ami biztos, érezd a  lelkesedésem. - Az alkalmazottak, ez esetben én, hozzák a saját kávéjukat, amit beszereznek útközben. Nem zárom ki a lehetőségét, hogy Titan magának főzze a kávét az irodájában, vagy a laborban, de sanda gyanúm, hogy nem azzal tartja ébren és életben magát. - A többiek meg le vannak szarva. Vagy ugyanazt a cuccot tolják, mint ő, ilyen mélységekben – érthető okokból - nem szeretném beleártani magam az üzletbe.
Jeget dobok a dupla whiskey-dbe, aztán az arcod elé tolom. Azt mondtam már, hogy lúzer vagyok? Igen? Akkor jó!
- Ó, szóval annyira még nem siralmas? - Úgy mosolygok, mintha nem a siralmas életeddel ugratnálak én A Pultos. Nem kaptam munkaköri leírást, de a filmek és sorozatok alapján, amik kitöltik az életem izgalommal a Pultos afféle szent ember, orákulum, pszichológus egy – vagy több - kibaszott pia áráért meghallgatja a problémáid és remek tanácsokkal lát el a jövőre vonatkozólag. Na, ehhez én se elég öreg, se elég bölcs, se elég türelmes nem vagyok, rólad meg mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy megérintene bármiféle tanácsadás, szóval meg sem próbálok úgy tenni, mint aki sajnál. Vagy ilyesmi. (Pedig de, bazmeg, miért vagyok ennyire jószívű LÚZER?) - Nem láttam még, viszont nem szoktam becsekkolni érkezéskor, szóval nem kizárt, hogy hátul piheni ki az elmúlt éjszakát. Ha nem segget rázni jöttél, akkor… Mi dolgod neked vele? - Nem mintha közöm lenne hozzá. (De!)

Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Csüt. Ápr. 30, 2020 12:29 pm
     
Olyan szemmel nézem végig a letakarított - immáron ugye teljesen, és hát mire mennél nélkülem, ugye?? - pultot, mintha legalább a főnököd lennék, vagy ha a főnököd nem is, akkor a helyi minőségügyi ellenőrző osztály képviselője és vagy alkalmazottja.
- A szobámat nem vállalod el? Fizetek legalább annyit, amit itt kapsz órabérbe. - Vigyorodom el egészen pofátlanul, bár sejtem, hogy úgy is azt fogod mondani, hogy nem, mert egyrészt voltál már a szobámban és ugyan nem koronáztál sosem a kupleráj királyává, én azért ezt a címet egészen magamra vállaltam, másrészt meg úgy is tudnád, hogy csak felbasználak közben és hát harmadrészt biztosan arra gondolnál, hogy nem vagy a takarítónőm/szolgám vagy ki tudja mim, amire én zsigerből azt felelném, hogy biztos büdös a munka neked, de közben azért úgy mosolyognék, hogy ne tudj rendesen haragudni rám.
Szóval az van, hogy ezzel a megszólalásommal nem degradálni akartalak, mert igazából fiatal lány vagy, miért ne akarnál félmeztelen férfiakat és nőket nézni ahogyan mindenféle szexi mozdulattal vonaglanak egy rúd körül - érted én már huszonhét vagyok, és még mindig szívesen nézném őket, persze nem most, mert most még Pamela Anderson meztelen látványa sem okozna bennem semmi változást, pedig mindketten tudjuk, hogy tinédzserkorom legkedvesebb látványa volt az a nő - szóval nem, egy cseppnyi rosszindulat sincs bennem.
- Kávét, leginkább kávét keresek. - Két cukorral és egy minimális tejjel, éppen csak annyival, amitől aztán a feketéből egy árnyalatnyival világosabb színűvé változik, és aztán csak felsóhajtok, a fejemet meg továbbra is serényen támasztom a pulton, a szemöldököm csak felszalad, ne aggódj kisegítelek.
- Sztriptíz bár. Ne már, hogy nem tudod kimondani. Ez olyan mintha nem mernéd kimondani azt, hogy fasz vagy punci. Szóval ez egy sztriptíz BÁR. Gyakoroljuk együtt Mimi. B-Á-R. Vigyorodom el elég galád módon, aztán csak megrántom a vállamat. - És attól, hogy ez egy sztriptízbár, attól még az alkalmazottak nem isznak kávét, vagy mi? - Vágom hozzád egészen dörzsölten, de hé, eléggé ismersz már, hogy tudd ez nem is neked szól, hanem a kávé hiányának. - Mindegy. Jó lesz a whisky is. Duplán ha lehet, és meghívsz ugye? - Kicsit megrebegtetem a pillantásom mielőtt megforgatnám a szemeimet. Te komolyan el tudsz képzelni egem a színpadon? Engem, aki azt élvezi, ha a lányok dörgölőznek hozzá és nem fordítva? Ugyan már Mimi, nem lehetsz ilyen naiv.
- Egyébként ne aggódj, nem siralmas annyira az életem, hogy én oda felmenjek. - Bökök a fejemmel a színpad felé anélkül, hogy odapillantanék, mert ugye a szememet rajtad tartom. - Titant keresem. Bent van? Mondd, hogy bent van és nem kell elmennem a kurva lakásához. - Pofátlanul ásítok egy nagyot, aztán az ujjaimmal csak dobolni kezdek.
Szóval, hol van más az a whisky?

Vissza az elejére Go down
Mimosa Eastaughffe
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_inline_pmnyu4td9Y1ucvrv0_100
Hozzászólásaim száma :
68
play by :
Meg Donnelly
Szerepkör :
egyetemista
Pártállás :
  • Semleges

Korom :
20
Foglalkozásom :
pultos a The Nymph bárban



                         @Mimosa Eastaughffe  
íródott / Szer. Ápr. 29, 2020 11:25 am
     



I could have foreseen

you would act like you are



Tulajdonképpen, ha a farkasod jelenlétét nem észlelném a kibaszott cigiszagod akkor is elárulna. És hirtelen összezavarodom, és hirtelen – kihagyom az a hülye foltot, ragadjál csak bele, majd addig ELFUTOK – leejtem a törölgetőrongyot a pult belső felé lévő munkalapra, és úgy bámulok rád, mintha szellemet látnék – pedig már nagyrészt feldolgoztam ám, hogy visszatoltad a képed az életünkbe, ami kicsit a tiéd is maradt azért, hiába mentél szabira egy PÁR ÉVRE –, mert mindenhol számítottam a felbukkanásodra, csak itt nem.
Jó, ez azért túlzás.
Az állapotod alapján mindenhol számíthattam a felbukkanásodra, de LEGINKÁBB itt, ez minden szenny melegágya, hát hova rohanna a tékozló fiú, ha nem egyenesen ide. Becsukom a szám – nem, nem tátogtam, mint valami elcseszett hal, csak résnyire nyíltak az ajkaim, el is felejtettem az orromon lélegezni (oké, kicsit azért, mert zavar az égett dohány és papír szagának keveréke) –, aztán mellékesen le is biggyesztem, mert rémlik ám, hogy te nem voltál ekkora seggfej Remus,  s rémlik még, hogy szeretlek – jó, ez nem csak rémlik, különben nem ugrottam volna a nyakadba, amikor bekopogtál pár héttel ezelőtt, de most PUFFOGOK, szóval ezt felejtsd el szépen, OKÉ? –, de néha gyanakszom, hogy az idő megszépítette az emlékeimet.
Hunyorgok. ÉREZD a gyűlöletem, jó?
- Akkor hordd el magad onnan. - Nyomatékosításként – állati fenyegető tudok ám lenni, ja, nem – arrébb is pakolom a könyököd, hogy először szivaccsal, aztán ronggyal is áttöröljem a helyét, majd helyből vissza is igazítsalak az immár tükörfényes felületre. Közben szorgalmasan nem nézek rád, mert ugyan neked lenne a legkevesebb jogod belekötni a választásomba munkahely ügyébe, én legalább dolgozom, te mit csi ---
No, no, no, no!
(Hohohohó!)
Álljon meg a nászmenet.
- Takarítom a pultot. - Félvállról vetem oda, hadarok, mert ez most nyilvánvalóan kurvára nem érdekel, téged meg nem úgy tűnik, mintha BÁRMI érdekelne, szóval. - De te, te mi a francot keresel itt? - És nem tudok dönteni, hogy minek örülnék jobban, ha:
a. az aktuális adagodért lennél itt.
b. mások aktuális adagjáért lennél itt.
c. Titan selyemfiúja lennél.
d. Titan selyemlánya lennék.
d. pár óra múlva itt riszálnád a segged bőrtangában. (Itt nagyon erőlködöm, hogy ne vizualizáljam a dolgot.)
Csak, hogy tisztázzuk: EGYIKNEK SEM. (Talán a selyemlányosnak, de a kamaszos crush-om most nem téma!)
- Ehem. - Töltök neked egyet, mert GONDOSKODÓ vagyok és ezt nem lehet kikapcsolni, baszod, nem lehet! Pedig… Akkor most nem kellene azon vacillálnom, hogy fogom előadni az egyik tárolóhelyiségben lábadozó talán jövendőbeli farkasnak, talán jövendőbeli hullának, hogy megharaptam. Mikor lettem ennyire FELELŐTLEN? Biztos ezt is tőled tanultam. - Kávé nincs, ez egy sztriptíz b… de komolyan, mi a picsa, Remus? UGYE NEM? - És reflexből pöckölöm le a cigid a pultról, mint valami különösen köcsög macska.

Vissza az elejére Go down
Remus Eastaughfee
Vérfarkas

Chatkép :
Mimi & Remus  Tumblr_n2881kcHDq1rc4qt9o1_500
Hozzászólásaim száma :
65
play by :
cole mohr
Szerepkör :
washingtoni lakos
Pártállás :
  • Semleges

Tartózkodási hely :
DC
Foglalkozásom :
drogdíler



                         @Remus Eastaughfee  
íródott / Hétf. Ápr. 27, 2020 2:56 pm
     
Nyitás előtt lépkedek be a bárba, csak olyan nagyon lazán a szétszaggatott farmeromba, meg abban a pólóban amiben tegnap is voltam és abban a bőrkabátban, amit a Papa a tizenhetedik születésnapomra vett és már olyan nagyon tömény füst szaga van, hogy legalább betépni be lehetne tőle, hogyha a rendes cigaretta helyett marihuánát szívnék nulla-huszonnégyben.
Még érzem a tegnap bevett eki hatását vergődni a bőröm alatt, borzalmasan fáradtnak érzem magamat az egész éjjel tartó ringlispíl után, amire egyszer csak felültem, de már nem tudom, hogy hogy szálltam le, csak itt vagyok három óra alvás után, reggeli nélkül, cigivel a számban, amit persze még éppen időben dobok el, de a tüdőmből már idebent eresztem ki a füstöt. A kezeimet kényelmesen a farmerem zsebébe nyomom, unott pillantással szalad végig a tekintetem a termen, a zenétől egyszerűen csak kiráz a hideg, de azért a tekintetem rajta tartom egy-két szépen vonagló testrészen, mit sem számít, hogy férfi vagy nő áll-e a színpadon, a fantáziám izgatásához túl kevesek, vagy az is lehet, hogy én vagyok túl kevés az ilyen fajta szexuális izgalmakra.  
Titant keresem, persze, hogy Titant keresem, anyagért, cuccért, nevezd ahogy akarod, de valamiért, amit rásózhatok az emberekre a csodálatos személyiségem mellett - LOL -, de a tekintetem persze Titan helyett beléd ütközik. Persze én kész vagyok, mint az állat, leginkább fel sem fogom, hogy te vagy az, még a szemeimet is fáradtan megdörgölöm, mielőtt levetném magam az egyik bárszékre.
Persze a szagod elárul, és én csak összeráncolom egy pillanatra a szemöldököm, ahogyan próbálom felidézni, hogy amúgy éreztelek-e már itt, vagy sem, de hát nem tudok igazán ebben az állapotban gondolkozni, szóval csak megrántom a vállamat, fáradtan a pultra támasztom a könyököm, valamibe beleragad, úgyhogy csak elfintorodom. - Ez itt szarul van letakarítva. - Helyezem egy centivel arrébb a könyökömet, a fejemet meg fáradtan belehajtom a tenyerembe és csak rád bámulok elég érdektelenül, de tudod azt hiszem sikerült már hozzám szoknod az évek alatt, szóval csak nem veszed magadra a szararcúságom, ha meg igen, akkor... akkor, majd kiengesztellek, jó? - Egyébként mit keresel itt? - Ásítok egy hatalmasat. - csinálsz nekem egy kávét, és rakhatsz bele whiskyt is, vagy éppen lehet whiskys kávé is, vagy ha nincs kávé, akkor természetesen jó lesz a whisky is. - Dörgölöm meg az arcomat fáradtan, mielőtt előhúznám a zsebemből a cigarettás dobozom amit természetesen a pultra, jelzésértékűen persze, hogy itt bizony én rá fogok gyújtani.

Vissza az elejére Go down



                         @Ajánlott tartalom  
íródott /
     
Vissza az elejére Go down
 
Mimi & Remus
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
I N G O D W E T R U S T ❞ :: Városunk, Washington, D.C.
amerika fővárosa
 :: Belváros :: The Nymph Bar
-
Ugrás: