Ébredezek. Lassan nyílik ki a szemem, meg úgy alapvetően nem szeretnék felkelni. Miért lesz ilyen hamar reggel, mikor még jó pár órával még este volt? Érthetetlen. Csipás szemmel, szinte vakon tapogatózok, hogy hol van a mobilom, amit a szokásos helyére pakoltam le. Kis kutatás után megtalálom azt a formát, s kezembe fogom. Reggel fél hat van? Nézek rá az időre, s visszarakom a mobilt a helyére. Pislogok keveset, miközben magamat kezdem el győzködni, hogy ébresztő kisasszony, indul a napod! Nyújtózkodok egy sort, mint egy kiscica, azután lassan kikelek az ágyból. Alvós cuccban vagyok, ami nálam annyit jelent, hogy egy animés póló van rajtam, egy ismertebb főhős figurával, míg alulra egy női pizsama rövidnadrág. A mai főhős Violet Evergarden, egy szexi pózban látható. Ez valójában Wilhelm miatt van, hátha egyszer megjön az esze, hogy újra számításába essek, mint nő. Hajam kócos, de cseppet sem zavar. Kedves lakótársam már mindenem látta, s én viszont. Kár elrejtenem előle a reggeli kócosságom. Odasétálok a szobám ablakához, hogy elhúzzam a sötétítő függönyt. Mikor ez megtörtént, akkor elrendezem az ágyam, ellenőrzöm a szobám rendezettségét.  Elegendőnek találom, hogy tovább lépjek a napi rutin listámon. Ohh igen! Most jön a reggeli torna. Magyarán egy speciális mozgásforma, ami az egész testemre jótékony hatással van. Úgy vélem, apa meg anya is attól van olyan jó állapotban a korához képest. Mikor ez megvan, akkor olyan 6 óra 15 perc környékén indulok a fürdőbe, hogy felfrissítsem magam, magyarán zuhanyozni. Kilépve a saját szobámból rögtön körülnézek, hogy nincs-e valahol Wilhelm, de nem látom, s nem érzékelem. Elindulok a fürdőszobába,  s be szeretnék menni, azonban az zárva van. Nem erőszakoskodok vele, mert még tönkretenném. Így rögtön tudom, hogy Wilhelm van benn. Az ajtóra tapasztom a fülemet, azonban már nem hallok semmi olyat, ami zuhanyzásra emlékeztet. Talán hamarosan ki fog jönni?
- Aranymogyoróm, a fürdőszoba szörny fog befalni, ha ennyit pepecselsz, mint egy nő! - veszem elő a reggeli stílusom, s próbálok nyomást gyakorolni rá, hogy ideje kijönnie onnan. Még csupán két perce lehetek itt, ami nem sok idő összességében. A biztonság kedvéért hátrébb lépek az ajtótól, de szemben állok meg. Ami azt illeti még most sem tudom, hogyan becézzem Wilhelmet. A Willy az olyan gyerekesnek tűnik, Helmy meg nyálasnak, Wilhy inkább nőnek tűnik, mint férfiasnak. Egyszerűen pocsék a neve. A simán Will az olyan hivatalos, az meg nem fedné a gyümölcsöző baráti kapcsolatunk. Így döntök úgy, hogy ha kijön, akkor kisajtolok belőle valami becenevet, amit szívesen hallana tőlem. Már több mint 1 éve vagyunk lakótársak, szóval ideje lenne ennek. Hallom, hogy fordul a zárban a kulcs. Felkészülök lelkiekben a fogadására, mert nem könnyű őt meglepni. Szeretnék visszavágni neki azokért a bizonyos reggelekért…