Kitartás. Olyan vagyok, mint egy csökönyös szamár, ha valamit a fejembe veszek, akkor annak meg is kell történnie, méghozzá pontosan úgy, ahogy elterveztem. Elég nehezen mozdítható vagyok, amikor éppen egy elhatározásra fókuszálok, ami néha jó, néha azonban kifejezetten rossz tulajdonság; ez segített hozzá a gyermekkoromban megálmodott diplomámhoz és egyben az álommunkámhoz, ugyanakkor emiatt vagyok képtelen elengedni azok kezét, akikért valamiért felelősséget érzek... még akkor is, ha egyébként nem az én felelősségeim lennének. Makacsul, ha kell, szemellenzővel baktatok a célomig, és ebből vagy jól jövök ki, vagy nem.
Temperamentum. A természetem kissé heves; nem török-zúzok vagy verekedek azonnal, de az biztos, hogy néha könnyebben kijöttem volna bizonyos szituációkból, ha mondjuk előbb gondolkozom, és csak azután nyitom ki a nagy számat. Hiába, én mindent szenvedéllyel csinálok: szenvedéllyel dolgozom, szenvedéllyel szeretek és gyűlölök; ha valami nem képes belőlem nagyobb volumenű érzelmeket kicsalni, azt tudom, hogy jobb is, ha hagyom, ez pedig fordítva is igaz. Amikor valami - vagy valaki - megszólítja a lelkem, attól hiába is próbálnám magam távol tartani.
Ragaszkodás. Két kézzel, tíz körömmel kapaszkodom mindenkibe, akit egyszer beengedtem a szívembe. Rossz tulajdonságom, hogy nagyon sokat elbír a hátam; akkor is hajlamos vagyok megbocsátani, amikor már nem kellene, és még akkor is szeretek és elnézek, amikor már nem érdemlik meg. Ha viszont betelik a pohár - mert egyszer nálam is betelik - és bezárom a szívemet, oda soha nincs visszaút.
Precizitás. A munkámban és az egész életemben jellemez a pontosság, ami nem túl ideális esetben átcsaphat némi túlzott maximalizmusba is. Mindig, mindent jól akarok csinálni, a lehető legjobban, és amikor így sikerül is... akkor mindig a háttérbe húzódom. Az elismerések és dicséretek fogadásával hadilábon állok.
Átlagosság. Nem hiszem, hogy különösebben kitűnnék a tömegből: átlagos magassággal és testalkattal rendelkezem, a hajam és a szemeim pedig ugyanazon színárnyalatú, unalmas barnák. Kaptam már bókokat arra vonatkozóan, hogy milyen szép nagyok és kifejezőek a szemeim, milyen bájos a mosolyom, vagy épp milyen dús a hajam, de ezek legtöbbje olyan emberektől származik, akik nyilvánvalóan elfogultak velem szemben, így nem is igazán számítanak a szavaik. Elegánsan öltözködöm, de sosem hívom fel magamra különösebben a figyelmet, a sminkem is kimerül a karikáim eltüntetéseben és egy kis szempillaspirálban; ráadásul elmondhatatlanul imádom hétvégente elnyűtt pólóban és melegítőgatyában feküdni otthon.