Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Iason Armin Mallory


Kiválasztott

Barbara N. Lancaster
Chatkép :
Iason Armin Mallory GoXuneB
Szerepkör :
washingtoni lakos
play by :
camila mendes ◎
Hozzászólásaim száma :
307
Pontjaim :
19
Pártállás :
  • Ellenálló

User név :
zsani ◎
Fő képességem :
don't shut up ◎
Őt keresem :
Iason Armin Mallory Tumblr_ooe5qu4OLi1rl53x2o4_250
Tartózkodási hely :
the hell called heart of washington ◎
Korom :
26
Foglalkozásom :
student ◎


Barbara N. Lancaster

Elküldésének ideje -- Kedd Márc. 17, 2020 10:14 am

gratulálunk, elfogadva!  
isten hozott játékosaink között!  

Kedves Iason,
Kérlek, ne haragudj, valamilyen oknál fogva olyan gyorsan eltűnt ez az "elkészült az előtörténetem" topik itt jobb oldalt, hogy... Crying or Very sad
A választott arcod igencsak lehengerlő, szerintem sok hölgyeménynek fogsz szemet gyönyörködtető látványt nyújtani. Na mi lesz?
Kíváncsi voltam, milyen vámpír kataktert lehet még megalkotni, bár soha nem kételkedem az emberek kreativitásában; remek lapot olvashattam, annak ellenére is, hogy mennyire gyorsan lettél kész, könnyedén bizonyítottad be, hogy rövid idő alatt is lehet remek dolgot alkotni. Nagyon tetszett az első betűtől kezdve az utolsóig! Wink Bár ez szó szerint is igaz... nagyon szeretem, mikor ilyen rejtélyes módon a betűk végül egy szót alkotnak.
Természetesen el vagy fogadva; foglalózz gyorsan egyet, majd mehet is a játék. Jó szórakozást és sok kalandot kívánok! Cute


Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Vendég

Elküldésének ideje -- Szomb. Márc. 14, 2020 3:12 pm
Iason Armin Mallory

 ◉ ● ◉ ● ◉ ● ◉ ● ◉ ● ◉  

When life gives you lemons, don't make me lemonade.



The Devil's Advocate

A, mint Alexander és Lysander: A fiaim, akiket nem szívesen különböztetek meg egymástól, de annyira különbözőek amennyire csak lehet. Alex határozottabb, harciasabb, lázadóbb míg Lys bizonytalanabb, de sokkal kedvesebb. Nem egypetéjű ikrek, de ettől függetlenül is számomra sokat jelentenek. Az egyikük észak, a másik meg dél, csak ritkán beszélgetnek mostanában együtt. Ami zavar, de elég elfoglaltságot adok mind kettejüknek, hogy ha van is köztük valami nézeteltérés azt ideig óráig elfelejtsék.
B, mint békeszerető: Ez vagyok én, mindig is a nyugalmat szerettem, ha közben arra koncentrálhatok közben, ami a feladatom és senki sem zavar meg. Ezért fáj, ha a közelemben vitáznak. Mert mindig nekem kell a békebírónak lennem, aki megmondja, hogy hol is volt a hiba és hiába próbálok pártatlan lenni, néha nem megy az ilyen esetekben. De akárhogy is, igyekszem gondoskodni arról, hogy mindenkinek elmondjam, hogy mi volt a hibája és semmi értelme sincs emiatt veszekedni.
C, mint család centrikus: Mindenem a család. Ha áldozatokat kell hozni, azt csak értük teszem. Szeretek tartalmas időt eltölteni velük, még akkor is, ha valami fontos elintézni valóm lenne, mindig szánok rájuk időt. Néha meg kell valakinek hallgatnia a panaszaikat, a sérelmeiket, amiket senki sem értene meg, mert… Igyekszem jó apa lenni, csak néha túlságosan aggódom értük és hiába felnőttek egyszerűen gyerekeknek látom őket, akikre vigyázni kell. Tudom, beteges. De belepusztulnék abba, ha egyedül kellene élnem.
D, mint diplomatikus: Sosem mondom senki szemébe, hogy egy reménytelen esett, helyette inkább arra biztatom próbálkozzon még. Az sokkal jobb, mintha tönkre tennénk valakinek az álmait. Vagy ha nincs más megoldás, akkor egy picivel szebben közölni a tényeket, hiszen sokunknak fájdalmas lehet, ha szó szerint értenek egy építő jellegű kritikát. Sajnos néha az is megesik, hogy direkt két értelműen fogalmazok, mert másképp nem tudom kihúzni magamból a kényes helyzetekből, de úgy, hogy az illető azt higgye talán egyetértettem vele. Holott nem, csak nem akartam megbántani, mert túl sokat jelent esetleg a véleménye, a jelenléte a közösségemben.
E, mint elegáns: Szeretek elegáns ruhákban öltözködni, orvosként mindig adnom kellett egy kicsit magamra, valamiért úgy voltam vele, hogy a ruha igenis számít, ha első benyomásról van szó. Sokkal megbízhatóbbnak nézek ki, ha normálisan öltözködőm, mindig alkalomnak megfelelően. Van, hogy kényelmesebben, kicsit sportosabban de mindig ügyelve a megjelenésre.
F, mint férfias: Nem akarok egomániásnak tűnni, de szerintem ez mondható el rólam akkor, ha bárki meglát először. Rendezett szakállam van, ápolt külsőm. Nem vagyok metroszexuális, csak simán adok a külsőmre. Máskülönben nem vagyok jellegzetes, biztos találsz hozzám hasonló barna szemű és hajú férfit az utcán. Lehet, hogy egyik se lesz olyan, mint én személyiségileg, de az már más tál tészta.
G, mint Gerda: Ő az a titokzatos személy, aki annak idején vámpírrá változtatott. Elég rég óta nem láttam, az is lehet, hogy levadászták, vagy a megfelelő alkalomra vár. Hogy belépjen az életembe és mindent fenekestől felforgasson. Egy részem haragszik rá, egy másik meg valahol mélyen legbelül tudta, hogy el fogja veszíteni a feleségét. Nem tudom, hogyan fogadnám, ha viszont kellene látnom őt.
H, mint hajnalkék: A kedvenc színem, sokat nem mond el rólam, tudom. De ha véletlenül túlságosan sok ilyen színű dolgot látsz rajtam, a közelemben, akkor tudd, hogy csakis ezért van. Meg szerintem az egy szép szín. A feleségemhez is illett, kiemelte a szeme színét és haját.
I, mint Iason: Igen, a nevem, ami valójában azért is érdekes lehet esetleg, mert gyógyítót jelent. Nem, nem direkt lettem orvos annak idején. Egyszerűen csak érdekelt, a szüleim sem különböztek annyira tőlem, csakhogy ők hamarabb meghaltak, minthogy láthatták volna folytatom az álmukat. Baleset érte őket, amikor hazatartottak. Régi mese. Talán ezért se akarok újra egyedül lenni.
J, mint "Jaj neked, ha elszúrod!": A mondat, amit nagyon ritkán hallanak tőlem. De ha mérges vagyok és már nem tudom visszafojtani magamban a felgyülemlett aggodalmat akkor ez lesz. Sajnos. Bár, ha el is szúrja az illető, nehezemre esik megbüntetni. Végső soron nem azt akarom, hogy rettegjenek tőlem, hanem csak azt, hogy tiszteljenek.
K, mint kojot: Vagyis Kojot, a név, amivel akkor illetnek, ha nem vagyok ott. Miért? Egy prérifarkas egyedül akkora zajt csap, mintha egy falkára való farkas lenne a közelben. Átvitt értelemben az én helyzetem is ilyen, főleg akkor, ha valamit el akarok érni önerőből és nem kérek ki senki véleményét. Pedig biztosan ki kellene.
L, mint lojális: Igen, az vagyok. Az elveimhez, a családomhoz, azokhoz, akik szintén hűségesek hozzám. Számomra az adott szó szent és sérthetetlen. Másoktól is azt várom el, hogy ehhez mérten viselkedjenek, én sem szeretem, ha hátba támadnak ezért én se csapok be senkit sem, ha egyszer valamit lebeszélünk.
M, mint magas: Ez egyszerre áldás és átok is. Ha kisebb helyre kell összehúzódni sosem megy, mindig lefejelek valamit vagy a plafonba ütöm a fejem. Jobb szeretnék közepes termetű lenni, de nem ezt örököltem az őseimtől.
N, mint nyugodt: Nyugodt és megfontolt vagyok, csak nagyon nehezen lehet kihozni a sodromból. De, amikor sikerül az illetőnek akkor nagyon, de nagyon rossz éjszakám kell legyen. Különben sosem értettem meg, hogy mire fel kell idegeskedni, semmi értelme sincs, csak időpocsékolás. Bár talán egyesek szerint túl nyugodt vagyok és könnyelműen gondolkodok, én pusztán csak azt vallom, hogy nincs értelme idegeskedni.
O, mint orvos: Ez volt a foglalkozásom, mai napig az lenne, talán boldogan várnám a nyugdíjas éveket és dédelgetném az unokáimat, de sajnos nem. Helyette még mindig ezzel foglalkozom, de egy árvaházat is működtetek és kutatásokat is támogatok. Hogy kerül ide az árvaház? Őszintén, ez egy hirtelen döntés volt, de azóta sem bántam meg.
P, mint privát szféra: Az egyetlen dolog, ami az irodám tartalmán kívül kimerül, ugyanis magamhoz túl sok személyt engedek közel, van, akit közelebb, mint kellene, de ez talán betudható lehet a foglalkozásomnak is. Doktorként kénytelen vagy érintkezni az emberekkel, a barátaiddal, a családtagjaiddal, egyszóval mindenkivel, aki kívül esne a köreidből.
Q, mint Quis custodiet ipsos custodes? (Ki fog az őrökre vigyázni?): Az idézet, ami néha foglalkoztat, amire választ akarok kapni, de mindig ugyanaz lesz a válaszom: magunknak kell vigyáznunk önmagunkra. Ami igazából azt is sugallhatja, hogy ne várjunk a megoldásokra, hanem tegyünk valamit annak érdekében, hogy megtaláljuk a megfejtést. Tehát mentsük meg magunkat, mert se a szőke herceg nem fog értünk jönni, sem pedig a hercegnő nem fog az ölünkbe pottyanni.
R, mint rockzene: Alexander-nek köszönhetően annak idején rászoktam, manapság nincs olyan zeneszám, amibe ne lenne egy kis plusz dobolás vagy erősebb basszusok. Ha van, amit a kicsit lázadó fiamnak köszönhetek akkor ez.
S, mint Sarah: A lányom. A szemem fénye. Aki sokkal jobban hasonlít az anyjára, mint azt valaha is gondolta volna. Kiköpött ő lenne, ha nem az én barna hajamat örökölte volna. Ezért valahányszor rá nézek, mindig eszembe jut a feleségem és az mennyire örült volna, hogyha látta volna a lányát felnőni. De persze nem így történt.
T, mint tanácsadó: Szeretek meghallgatni másokat, ha szükséges akkor akár beleképzelem magam a helyzetükbe. De ha nem, akkor csak simán hagyom nekik, hogy kibeszéljék magukból a problémájukat és ha szükséges akkor elmondjam a véleményem. Emellett igyekszem átlátni az illető helyzetét is, hogy mennyire éri meg neki, esetleg változtatni valamit abban, amit éppenséggel pont tesz.
U, mint udvarias: Ha eddig azt gondoltad, hogy egy faragatlan tuskó vagyok, akkor rossz képet festettél le rólam. De ha sejtetted, hogy ez lesz akkor te vagy a nyitott könyvemben olvasóm, mondhatnám, hogy ismersz is már. Csak tudod, ehhez talán idő kell.
V, mint vámpír: Ha olvasol a sorok között akkor rájössz, hogy bizony valami nagyon nincs rendjén. Kedves vagyok meg minden, de ne akarj ennek az ellenkezőjéről is meggyőződni. Nem szeretek arról bizonyosságot tenni, hogy mennyire elvesztem a fejem, ha vérről van szó és egy-két napos koplalásról valami siralmas hangulat miatt, ami időközben rám telepedik.
W, mint White flag: Bishop Briggs dala, ezt nem lehet egyszerűen csak úgy leírni, inkább hallgasd meg és te is megérted.
X, mint xenofóbia: Nos, ez az a fóbia, amitől nem fogok egyhamar szenvedni, de mindenképp meg kellett említenem ahhoz, hogy megértsd mennyire nem szeretek egyedül lenni, ezért is venném körbe magam ismerős arcokkal.
Y, mint yorkshire terrier: Toffee (vagy Toffie) az a házikedvenc, ami nem a táplálkozásért került a környezetembe, hanem azért mert… Csak kellett egy ok arra, hogy éjszakánként kimozduljak és kutyaeledelt vegyek a legközelebbi éjjel nappali boltban. Különben is, nagyon kedves a délutáni váltás is, csak az a bökkenő, hogy ritkán látnak engem ott.
Z, mint Zoey: A feleségem volt. Elég, ha ennyit tudsz róla. Viszont ami nagyon érdekes az az, hogy a minap találkoztam az ikerhúgával. Tudjátok mi történt? Az a nő cseppet sem változott amióta utoljára láttam. El se hinnétek miért.
 
 1960. Május 16.

Jack Falahee

vámpír
a karakterem saját



Dreamcatcher

◢◤ Smash Into Pieces ♪ All eyes on You

Csupán néhány évvel ezelőtt az volt az álmom, hogy nagy családom lesz és olyan boldogan fogunk élni ahogyan annak rendje és módja. De ez csak egy álom volt, mindaddig amíg csak karba tett kézzel ültem és vártam a csodára. Addig valójában nem is éltem, ha éltem volna akkor nem azután következtek volna be azok a változások, amik manapság befolyásolják minden egyes döntésemet, lépésemet, ha úgy tetszik. Túl sok mindenre akartam magyarázatot találni. Orvos voltam, egyedül csak a feleségemért éltem, őt akartam meggyógyítani, de semmi megoldást nem találtam az ő betegségére, egy jó darabig. Amíg meg nem ismerkedtem valakivel. Rejtélyes volt, már akkor el kellett volna kezdenem gyanakodni utána, de nem tettem így. Helyette csak hallgattam, mert mindenekelőtt az számított, hogy a feleségem rendbe jöjjön. Az ár egyáltalán nem számított. Még ha az életembe került akkor sem. Egy kicsit megváltozva, de annál nagyobb lelkesedéssel próbáltam felkészíteni őt.
Sajnos azt hittem, hogy tudok rajta segíteni, esetleg megmentem és örökre mellettem marad. De nem így lett. Dühös voltam magamra, vele együtt halt meg az emberiségem utolsó porszeme is. Vagy legalábbis azt gondoltam, de amikor a fiaimra néztem és az alig négy éves lányomra, úgy éreztem életben kell maradnom értük. Már ha ezt az egészet annak lehet nevezni. Keserű voltam és szomorú, meg legfőképpen dühös saját magamra. Mégis, hogy képzeltem ezt az egészet? Mit akartam elérni? Komolyan, mit képzeltem magamról? Gyenge voltam és tehetetlen. Azt éreztem nem vagyok elég jó orvos. Hogy cserben hagytam azt, akit a legjobban szeretek és a gyermekeimet is, mert anya nélkül kell felnőniük. Nem törődtem semmivel. A munkámat sem tudtam rendesen végezni. A gyerekeimre se tudtam kellően vigyázni.
Ami azt illeti éheztem rájuk, valahányszor hallottam őket elsétálni a szobám előtt legszívesebben eléjük ugrottam volna és… De egy kedves egyedül élő szomszédnőnek hála sikerült biztonságban tartani őket saját magam elől. Időre volt szükségem, hogy tanuljak, hogy rájöjjek mi ez az egész, ami lettem. Kapcsolatok kellettek, fel akartam keresni azt, aki ilyenné tett. Nem voltam mérges rá. Csak magyarázatot akartam kérni. Egy kis útbaigazítást. Hogyan éljek túl. Persze a megadott lakcíme nem stimmelt, egy öreg pár lakott ott és egyáltalán nem hallottak arról az illetőről, akiről beszéltem. Valahol legbelül sejtettem, hogy ez is csak hazugság volt. Nem számított. Nappal igyekeztem a dolgozószobámban raboskodni, a gyerekek közelébe meg akkor menni, amikor nem voltam éhes.
Lassan telt az idő. Nehéz volt hagyni őket felnőni, de végül is elérték azt a kort, amit elégnek lehet nevezni ahhoz, hogy okos döntéseket hozzanak és cseppet se legyenek kezelhetetlen „fenevadak”. Ezért is tettem kockára az életüket. Persze azzal is tisztában voltam, hogy akkor tényleg végleg egyedül maradok, ha az egész rosszul sül el. Túlságosan ragaszkodtam hozzájuk, szóba se jöhetett, hogy elengedjem őket és boldogan éljenek amíg meg nem halnak. Nem akartam, hogy meghaljanak az idők során és végleg egyedül legyek. Az édesanyjuk arcát örökölték vagy legalábbis ezt mesélem be magamnak, mindig, ha bocsánatot kérek, mindenért. Mindenért, amit önös érdekből tettem. Család centrikus vagyok. Ez az egy dolog mai napig elkísér, amitől nem tudok menekülni, ami megfolyt minden egyes pillanatban, ha az egyedüllétre gondolok.
Ám a családban látom az egységet, azt a köteléket, ami soha nem múlik el, amire akkor is számíthat az „ember”, ha a barátai már ellene fordultak. Önző lennék? Még mindig gyerekként kezelem őket, egytől egyig, nehezen engedem el bármelyiküket is egyedül. A lányomat meg különösen nem. Ő képviseli ebben a sötét világban az esthajnalcsillagot, a fiaim meg talán északot és delet, mert annyira különböznek egymástól amennyire csak lehet. De mégis azon vagyok, hogy olyan értéket adjak át nekik, amit tényleg sosem felejtenek el. Mivel megfosztottam őket a saját családalapítás jogától önző módon, hozzám hűségesek, vagy legalábbis szeretném azt hinni, hogy hallgatnak rám és akkor sem keverednek bajba, ha épp nem vagyok ott, ha tartani kellene a hátam. Ha esetleg ki kellene őket húzni a csávából. Van, akit nem kell, de nem mindenki születik csendesnek, bajkeverőnek is lenni tudni kell. Ahogy apa kedvencének, vagy a fekete báránynak egyaránt. Miattam ilyenek. Én neveltem őket így. Nem az ők hibájuk. Mindig mindenről a szülő tehet, csak nem mindenki képes ezt bevallani saját magának, a gyerekeinek meg pláne nem. Csupán csak békét akarok és elismerést.
De mindenki azt javasolja, hogy rejtőzködjek, mégsem nem teszem. Helyette, mint csinálok? Csak a családra gondolok, szervezkedek, árvaházat hoztam létre és orvostudományi kutatásokat támogatok, névtelenül. Minek? Mi értelme? Őszintén? Semmi. Nem gyarapítani akarom a vértartalékokat vagy ilyesmi, csak otthont biztosítok azoknak, akik tényleg rászorulnak. Nem mindenki támogatja az ötletemet. Nem értik mi az értelme. Igazából nem is baj. Elég, ha én tudom. Mert miért is lenne elfogadható az, ha azt akarom, hogy elérjék az álmaikat? Hogy egy közösség legyen a családjuk, akikre bármikor számíthatnak. Volt, hogy megfigyeltem a viselkedésüket, mert érdekes karakternek tűntek, de aztán mindegyik elveszítette a személyiségét a szememben és ugyanolyan elveszettek lettek ebben a világban, mint amilyen én voltam célok nélkül. A legnagyobb bűnöm, hogy pacifista vagyok és család centrikus.

Vissza az elejére Go down
 
Iason Armin Mallory
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Iason & D'vorah
»  ↳ Jessyca x Iason ~ Whatever you are, be a good one.
»  ↳ Isla x Iason ~ Don't just exist, live.

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
I N G O D W E T R U S T ❞ :: Eltemetettkarakterek-
Ugrás: