- A bocsánatkérés még nem ragasztott vissza egy ajtót sem a helyére. - Itt nem az anyagiak miatt mondom, mert az a legkevesebb, de nem olyan könnyű szakembert találni, akinek pont le van gyártva egy úgy ajtó kerettel, amit már jön is egyből, hogy beszereljen, szóval nem titkolva nehezteléssel telve jelentem ki számára a tényt, amibe le merem fogadni, bele sem gondolt. Rengeteg titkos dolgom van itthon, amit cipelhettem magammal, amíg megoldódott az ajtó probléma és a főbérlőm sem volt boldog tőle, hogy ajtót kellett cseréltetnem, még azt is hallgathattam, mintha én tehetnék róla, pedig nem. 
- Hupszi - jelentem ki, amint meglátom miért is hajolt közelebb hozzám, most kivételesen el sem húzódtam, mert későn kapcsoltam, nagyon reggel van még és nem tudom, hogy került oda az a tészta a vállamra, hajmosásközben sem esett le.
- Időm nincs főzni, arra meg, hogy bejárónő főzzön rám nem fizet eleget, de nem is akarok ide senkit! - Nem élek olyan luxusban, mint egyesek, nem kell sem testőr, sem más egyéb ember, aki itt lihegjen a nyakamba és jelentsen mindent Benedictnek, még csak az kéne! Nem tudom minek köszönhetem a látogatását, de ahogy végigmérem nem tűnik dühösnek, talán nem azért jött, hogy leteremtsen megint valami miatt, de hát mi mást akar? A kíváncsiság a gyengém, lehet csak ezt akarja kijátszani, de nem jutok előrébb, ha nem engedem be és amúgy sem lenne jó, ha a szomszédok megjegyeznék, hogy mégis ki és miféle jár hozzám.
- Gyere - félreállok és amint bejött bezárom az ajtót és a nappali felé terelem, hogy menjen csak, foglaljon helyet valahol, én a kanapén foglalok helyet, miután levettem a törülközőt a hajamról és leterítem az egyik székre útközben.
- Szóval, minek köszönhetem, hogy meglátogattál, ilyen korai órákban? - Jó, már nincs hajnal, de hétvége van és ilyenkor mindenki tovább alszik, ahogy én is általában, mert nem dolgozom, legalábbis nem a munkámon. A nyomozás mindig utána jön és olykor tovább tart, mint terveztem, de ez már csak ilyen. Van egy kis kupi a lakásban, de remélem nem akarja szóba hozni, most kezdtem el összetakarítani és rendet rakni, a szemeteszsákot ha kiszúrja a konyhában a sok kínais dobozzal megtelve, akkor le is eshet neki, hogy valami hasonlóba kezdtem, mint a takarítás.

Egész este csak gépeltem a laptopomban, ami elég komoly feltörés elleni védelemmel lett ellátva, meg minden mappa rejtett és jelszavazott, ami olyan, hogy nem szeretném, hogy mások lássák a tartalmát. Ahogy felnőttem, rájöttem, hogy ez a legjobb módja, hogy minden meglegyen egy helyen. Internetre ezt a kis gépet sose engedem, és a fiókom alján lévő titkos rekeszbe el is szoktam zárni minden reggel. Az ébredés az asztalon fekve ér, körülöttem kínai kajás dobozok hevernek és kávésdobozok, lusta vagyok főzni ilyesmit, meg amúgy is kell bele tennem egy kis vért, hogy érjen is valamit. Sajog mindenem, elrakom a gépet és elkezdek összetakarítani, ez egy tipikus sokat melózós este utáni reggelem. A szemetes hamar megtelik és mivel szaglom, elmegyek letusolni is, hajat is mosok és egy törölközőt tekerek a hajamra, húzok egy melegítő nadrágot és pólót, ma nem terveztem semmit, néha kell a kikapcsolódás és ez egy tökéletes napnak tűnik hozzá, egészen addig, amíg valaki nem csenget. Sóhajtva indulok meg, hogy elküldjem, bárki is az, ráér később is. Na jó nem, ha információkkal jön, akkor beengedem, mert az mindig jól jön, még ha már hallottam is egyszer, akkor is, mert csak ráerősít, hogy az a nyom, az valós és minél több tanú van hozzá, annál hitelesebb lesz. Kitárom az ajtót és felszalad a szemöldököm a homlokomra. Nahát Benedict megtanulta használni a csengőt, mert az előző látogatásai, hát hogy is mondjam, elég költségesek voltak, mert rám törte az ajtót, mintha joga lenne betörni ide.
- Helló! - A szemem fel-le járkál rajta, nem tudom mit akarhat, kidugom a fejem az ajtón, remélem nem látják, hogy ki jött hozzám, mert nem vetne rám jó fényt, elvégre egy embernek, egy tisztes polgárnak mi dolga lenne egy maffia vezérrel. Gyorsan beengedem és bezárom az ajtót utána, de csak kilincsre.
- Örülök, hogy tudod, mi az a csengő, fejlődő képes vagy Ben! - Jelentem ki vidáman és leveszem a törülközőt a fejemről és a kezemmel megrázom a hajam, hogy normálisan álljon. Már félig száraz lett a törülköző alatt szerencsére, de mégis emberibben nézek így ki.
- Minek köszönhetem a látogatásodat? - Érdeklődöm miközben a nappali felé vezet az utam és egy szék háttámlájára terítem a törülközőt, majd helyet foglalok a kanapén. Nem kínálom alkohollal, nem tartok ilyeneket a lakásban, én nem szeretem, vendéget meg nem szoktam várni, ha találkozom valakivel, általában én házhoz megyek vagy valaki kevésbé ismert helyre ülök be az illetővel.