oliver jackson cohen

Mondhatnám, hogy a városi alvilág zaját mi ketten csiholjuk; mióta átvettem Luke helyét a washingtoni maffia-birodalomban, mondhatni, meghódítottam az egész város alvilági ügyleteit. Úgy mozgatom a szálakat, és az embereket, mintha madzagon irányíthatóak lennének. Te azonban utáltad ezt látni, talán mert csak álmodozni tudtál ekkora erőről, vagy hatalomról.
És lám, mégis eljött a te időd, nemde?
Egy kis alvilági alak vagy, aki annak idején még mellettem kezdett. De már akkor sem őszinte volt a hűséged, vagy a családod hűsége. Aztán valahogy... mégis rád köszöntött a szerencse. Saját embereid lettek. Kiszakadtál a köreimből, azóta van már egy saját kis vityillód, de valljuk be, egész kis csinos az a vityilló. Ráadásul a fejemet akarod - ennyit a régi szép időkről és az apai pátyolgatásról, haver.
Ha értesülök arról, hogy valaki vérdíjat tűzött ki rám, és fejvadászt küldött utánam, elsőkézről tudom, hogy te vagy a megbízó. Mindezt azért, mert    pár hónapja megöltem a húgodat - persze azóta sem hiszed el, hogy a véletlen műve volt az eset. A lány  nem ártott nekem, veled ellentétben. Így viszont egy Istennél is rosszabb ellenséget szereztél. Engem. Az viszont kétségtelen, hogy a legjobb körökbe helyezted magad ahhoz, hogy velem viaskodj. Bastien szimpatizánsává váltál, míg én tagadhatatlanul az ellensége vagyok. Így kijelenthetjük: jó helyre tetted a s*gged.

// A név és a pb alkuképes, illetve van egy pár ötletem kettőnk viszonyához, valamint jövőbeli terveim/terveink kapcsán is mindenképpen egyeztessünk, ha befutsz.