IBiztosra veszem sokkal hitelesebbnek hangzik ha egy boszorkány állítja, hogy mindig is másnak érezte magát. Hihetőbb is azt gondolnia egy "ilyesfajtának" kiváltáságai vannak, melyek természetesen javarészt halálra rémítik a körülötte lévőket. Csak ha a szerencse melléjük szegődik egy másodpercre, hogy ennek szemtanúi legyenek. Míg a megáldott többiek a boldog tudatlanságban tengődnek mint sem sejtve.


⛤⛤



Édesanyámnak hála, már tipegő stádiumomban olyan információkat fogadtam tapasztalataim tárába, amiket sokak csak sületlenségnek tartanak. Rigolyák, mende-mondák, babonák. Nekem viszont lassan az életem részévé vált, hogy minden két éves tartózkodásunk alatt új helyet gondoltunk jövőnk végleges állomásának. Így ismertem meg Houstont, Floridát, Renot és végül Seattlet. Sajnos a bűvös két év volt a határideje az átlagos család látszatának. Mindennek a megalapozója apám, akit alig ismertem s akit a bűnök egyike, a hűtlenség sújtott. Így anyám, aki kicsit sem ártatlanul kertészként dolgozott sajátos geokinézis képességei miatt hátra hagyta az öt év hazugságban élő, tudatlan férjét és szeretett, otthonos Seattlejét. Mégis valahogy felmenti őt saját hazugsága alól, hogy ellentétben apámmal ő nem dobta be zálognak jegygyűrűjét. S noha az anyai vérvonal nem volt kedvelt beszéd-téma köztünk, jó megérzéseim azt súgták boszorkány anyámmal kell tartanom.


Egy évvel azután, Washingtonban érkezésünk első pillanatába a friss házunk lépcsőjére léptem. Szerencsénkre az utolsó lépcsőfok ezüsttel volt ötvözve így szerencsét biztosított a házlakóira. Szerencsét egy hosszabb maradásra. Ráadásul az ajtó és lépcső is keletre nézett, így garantált volt a siker. Mintha csak az előző tulajdonos is tudta volna, hogy boszorkányok költöznek a helyére. Anyám többször magyarázkodásba kezdett mikor új hiedelemmel látott el, én viszont sosem hagytam szabadkozni, mintha ez jóleső dicsérete volna a boszorkányságomnak. Mindig is úgy véltem hogy ha ennyiféle létezik belőlük valahol lehet igazság alapja ennek az egésznek. Talán a tudatosabb rokonaim ki is röhögnének érte. Legyen ez az én hóbortom a másságom mellett.



Igazis, anyám foglalkozását űzve engem is ebbe az irányba terelt. Két emeletes botanika könyvek, ős-régi enciklopédiák és három évnyi intenzív természet-tudományi szakórák. Belefektetve a nem sajnált pénzt és energiát anélkül, hogy tudta volna, mi a valódi képességem. Akarata mellett elvégeztem a főiskolát. Úgy éreztem ezzel tartózásomat vonhattam le, amiért egyedül nevelt fel. Hihetetlen óvással kísérve. Utolsó főiskolai évemben gyógynövényekre specializálódtam. Csupán 22 évet kellett várnia, hogy kiderüljön a jó gyógyteák és főzetek ellenére, én másfajta tehetséget örököltem. Persze nem tudhatta, hogy ezt már valójában 5 évesen űztem. Ahogy én magam sem. Vagy inkább semmi sem volt annyira szembetűnő, hogy lelehessen vonni az alapvető következtetést. Ennek gyanúja már akkor kirajzolódott bennem, mikor bármiféle figyelmeztetés vagy jelzés nélkül úgy kaptam fel a telefont, hogy tudtam ki van a másik vonalon, s egyidejűleg azzal is tudatában voltam mi az indok amiért felhívott. De mivel baráti köröm inkább csak bermuda háromszögként volt számontartva, így nem nyert tanúbizonyságot, hogy telepátiával bírok.


⛤⛤
Egyéni képességem akkor vált igazán hihetővé, mikor a zsenge, belvárosi és erkéllyel ellátott bérlakásom saját vállalkozásom helyének csapott fel. Bárhogy nézzük a saját kotyvalék készítés még ma is illegálisnak számít. Mint mindenféle főzet a halandóság nyűgje-bajára. Félő volt belevágnom, főként, hogy geokinézist nem alkalmazhattam, így saját tudásom papírjába fektettem minden palántámat, fűszeremet és gyógynövényemet, amit alig 40 négyzetméteren óvtam. Egy hónap múlva már a kliens-kiépítésemen dolgoztam, mikor a kiadásaim ellenére a bevételem jócskán megnövekedett. Először azt hittem, hogy az otthonomban való fogadás volt a siker kulcsa, vagy a hihetetlen fejtegetésem egy-egy gyógynövény hatásának ismertetésében. De azok a szomorú áldozatok, sokat hangoztatták, hogy szinte a szívükbe látok. Miközben ezek agyi alapú hullámok voltak. S csakhamar leesett, hogy ez lehet a válasz a túlzott belvárosi jólétre. Nem sokkal azután erre anyám is - aki tartva a vámpírok és vadászok árnyékától D.C legelrejtettebb vidékén élte tovább monogámiáját - rábólintott, mint hihető magyarázatra. S talán ez lehet annak is magyarázata, miért hatott több esetben a főzet az aktuális partnerre, akin csupán a placebo tüneteinek kellett volna kiütnie. S noha sosem kezdtem vallatást egyik partneremmel sem, valahol tudat alatt éreztem, épp ugyanannyi természetfeletti fordult meg nálam mint ember. Hiszen őket is épp úgy éri a gyász, a szerelmi csalódás és a bosszúvágy mint bármelyikünket. Míg a köztük véresen zajló csatában én híven pártatlan vallom magam.


~ ‒–––––––––––– ~



Mondhatnánk ez az igazi titka annak, hogy a két éves határidőt végül eltörölték a föld felszínéről. Vagy csupán jól eső, hogy valaki pár varázslattal átitatott hasonló témájú portálon otthonába invitálja az embereket, hogy gyógyírt találjanak a problémáikra. Vagy netalán érdekében áll valakinek életben tartania, míg a rejtett viszályok háborúba nem csapnak. Teljesen mindegy mi okozza az ittlétem. Miért élem szerfelett elégedetten életemet a sok nyomorúság mellett. Egy biztos, ha senki sem szór a levesem közepébe borsot, addig szerencsém végeláthatatlanul kitart ameddig akarom.