alicia vikander

// A karakterhez rögtön legalább három kapcsolatot tudok kötni, Vittort, Jessamine-t és Bastient, így én attól nem félnék, hogy nem lesz játéka a hölgyeménynek.  
Az előtörténetemben Moira néven emlegettem, de jöhet változtatás ezen a téren a pb-hez sem ragaszkodom.

Normális esetben ódákat zengenék, hogy Te vagy az én gyönyörű feleségem, leendő gyermekeim anyja, de... a helyzet voltaképpen annyira nem normális, és mi sem vagyunk idilli házasok. Annak idején, még a világháború kellős közepén a nagyapád mentett meg engem a biztos haláltól, téged még kicsi lányként ismertelek meg. Meg is lepődtél, hogy évek óta nem öregszem, te pedig napról napra szebb és idősebb lettél. Huszonhárom éves, friss ügyvédi diplomás voltál, mikor feleségül vettelek. Hálás voltam neked, amiért segítettél feledni a múltat, ám mindketten tudjuk, hogy soha nem te voltál nekem a nagy Ő, bár Jessamine-ról soha nem mesélek neked. Szeretlek, de a magam módján. A legtöbb nő már ezért is köszönetet mondana ebben a féregvájta életben.
Az, hogy vérfarkas lettél... talán azóta is neheztelsz rám, hisz miattam történt egy balul elsült akció után. Közöd sem volt az egészhez, az az  átokfajzat hazáig követett, ahol téged megharapott, majd a saját véredben foroga otthagyott.
Mikor rád találtam, életemben először könyörögtem egy olyan Istennek, akiben nem hiszek, hogy éld túl azt a támadást. De onnantól kezdve megváltoztál. Erősebb lettél, dominánsabb. És mi több, elkezdted támogatni azt, hogy Bastienhez vagyok hűséges. Te is így tettél, beolvadtál a vérfarkas frakcióba, mára már lényegében egy vezetője vagy, és Bastiennek tartozol elszámolással. Fogalmam sincs róla, mire megy ki a játékod... ó, bár tudnám!

Ez az én viszonyom lenne a drága feleségemmel, azt kikötném, hogy kettőnk kapcsolata nem szerelmi szál lenne.   Várunk!