Gazdag. Vagyis ez így nem teljesen pontos: Nancy családja gazdag. A családja szerencsejátékokban utazik hosszú évtizedek óta, néhány pletyka szerint Las Vegast is ők alapították, több tucat kaszinót birtokolnak, Nancy apját megbolondította a vagyon, egyre kétesebb ügyletekbe keveredtek: pénzt mosnak a szerb maffiának, offshore-cégeket jegyeztetett be Nancy nevére valami egzotikus szigeten és azt hazudja, hogy minden rendben lesz. Nancy még csak huszonkét éves, sosem kellett nélkülöznie és fogalma sincsen milyen átlagosan élni: luxusnyaralások, luxusmárkák, pénz, pénz, pénz, magánutak, gyémántok és titkok szövik át az egész életét. Nyilvánvalóan sosem készítették még fel az életre, mert akkor: nem hinne az apjának, nem feküdt volna le a pilótával és nem zsarolnák a saját, meztelen képeivel. De Nancyt senki nem készítette fel az életre, dajkák nevelték, nem bírták, ha hisztizett és inkább mindent megadtak neki, csak ne kelljen igazán foglalkozni vele, ő pedig pont valami sztereotípia lett: elkényeztetett, gazdag kis csitri. A világ a lábai előtt hever, bárki lehetne belőle, bármit megvehetne és bármit megtehetne, őt mégis a titkai emésztik fel: ragadozók, amik élve falják fel és mire feleszmél, nem marad belőle semmi csak egy üres, szétcincált, megalázott, huszonkétéves lány.

Önéletrajz

A tekintetem kritikusan kúszik végig a lakosztálynak csúfolt hatvan négyzetméteres valamin mielőtt, összefonnám a karjaimat a mellem alatt.
- Komolyan ezt csúfolják a legszebb lakosztályuknak? - Hitetlenkedve meresztem rá a szemeimet a londiner fiúra mielőtt hátra fordítanám a fejemet, hogy a tekintetemmel JJ-t keressem: EZT ITT senki nem gondolhatja komolyan.
- Én itt nem alszom. - Fonom össze a mellem alatt a karjaimat dacosan. Csak, hogy mindenkinek tiszta legyen: még az ágynemű sem selyem. Vetek is egy jelentőségteljes pillantást JJ felé.

És így történt, hogy kirúgták a marbellai londiner fiút, a recepcióst és végül megvettük a hotelt.

öt órával korábban.

- Ez egyébként lehetséges? - Nyomom a pilóta kezébe a legyezőmet, hogy a spanyolországi nyári forróságban most már legyezgessen ő engem. Nem azért, mert különösképpen elfáradt volna a kezem, inkább azért, mert Roger olyan hatalmasát ásított, hogy egészen a gyomráig leláttam.
- Mármint arra gondolok, hogy ez nem a pilóta feladata lett volna? - A kérdésemet JJ-hez intézem és úgy fordítom a fejemet felé, mintha tulajdonképpen csak ő és én lennénk itt, de nem várok tőle választ. - Ellenőrizni minden csavart, elektromos dolgot, hogy műszakilag minden rendben van-e. - Hümmögök egy sort és most először Rogerre pillantok: a napszemüvegemet feltolom a szemem elől a hajamba és egészen kedvesen rá  is mosolygok. Roger pedig vissza mosolyog. - Nem így van Roger? - És Roger már nem mosolyog többé, mert Roger nagyon jól tudja, hogy talán nincs többé munkája.

három évvel korábban

- Nem fogok elrepülni Dubaiba egy közönséges turista járaton. - A tükörbe cuppantok harmadszorra is ahogyan tökéletesre javítom a piros rúzsomat. Pont olyan a mélysége, mint amilyen árnyalatú a magassarkú szandálom: az ördög a részletekben rejlik. - Ezt mindenképpen verd ki a fejedből. - Egy kicsit hátrább húzódom, hogy a tükörben majdnem az egész alakomat meg tudjam nézni, tudod, nem is olyan rossz az összkép és ahogyan JJ megforgatja a szemeit csak bemutatok neki a tükörben. - Szóval nincs egy magángéped? Vagy apád nem engedi, hogy használd? - Pillantok a társaság harmadik tagja felé: platinaszőke haj, hosszú és sűrű műszempilla, napbarnított bőr és rikitó kék szemek. Tiszta amerikai álomfeleség-jelölt, újgazdag lány, akinek a legnagyobb érdeme, hogy azt hiszi gazdagabb nálunk.  - Mindegy is, én a születésnapomra kaptam egyet aputól, és éppenséggel azzal is el tudunk ugrani Dubaiba, de tudnotok kell, hogy vérig vagyok sértve amiért ÍGY készültetek a születésnapomra. - Biggyesztem le az ajkaimat megjátszott sértődöttséggel, de miközben a repülőtér felé tartunk már nem tudok arra gondolni, hogy EZEK ilyen felkészületlenek, mert csak azt látom ahogyan drága hotelekben tengetjük a mindennapjainkat.

két évvel és három hónappal korábban

Kuncogva hagyom, hogy Roger a hajammal játsszon miközben az ölében ülve azt hallgatom, hogy pontosan milyen feladatokat is kell ellátnia egy pilótának. Tulajdonképpen egyáltalán nem érdekel az amit mond, de a férfiak nagy része nem viseli jól azt, ha ezzel szembesítik meg aztán még mindig ezerszer inkább azt kívánom, hogy ilyenekkel untasson, mint versekkel vagy idézetekkel: ő a tökéletes nyári kaland aminek mindig keserű szivar szaga van meg nyakig gombolt uniformisa, pilóta napszemüvege és drága arcszesze és olyan könnyen evickél el azon a vízen, hogy ezt mind én fizetem neki, vagy hát nem kifejezetten ÉN hanem apu, de néha én állítom ki a csekket, amit Rogernek kell átadni és mindig-mindig meg tudok lepődni rajta, hogy milyen kevés nulla kerül rá: az új táskám drágábban volt, mint az ő pilóta fizetése de a férfiak azt sem szeretik, ha az ember a pénztárcájukban nyúlkál éppen csak azt várják el, hogy ájuljunk el az új charmtól amit vásároltak a legközelebbi Pandora üzletben pedig én csak azt akarnám tőle kérdezni hogy 'te komolyan elvárod, hogy ezt a bizsut hordjam? A gyémánt a minimum bébi.', helyette viszont csak hagyom, hogy a hajamat birizgálja és a nyakamat csókolgassa.

négy órával korábban

- Hé Nancy. - Fulladozom a keserű szivar illata alatt.
- Mi van? - Kérdezek vissza fojtott hangon. Feszülten.
- Állj már meg, hallod? -  Roger a kezem után kap és visszaránt.
Fájdalmasan szisszenek fel, fáj a bőröm ahogyan hozzám ér.
- Mi van az engedélyekkel? - Közelebb hajol és a keserű illata egészen a torkomig mászik. Hányingerem lesz tőle.
- Még folyamatban van, de... ENGEDJ. MÁR.EL. - Megrángatom a kezemet, hogy hagyjon már.
- Khm.. - Vetek egy jelentőségteljes pillantást JJ háta felé
- Khm.. - Elenged.

két évvel korábban

Zúg a fejem, hányingerem van és FOGALMAM SINCS, hogy mi történt. Kiszáradt a szám és forog velem a szoba, fázom, nagyon-nagyon fázom hát csak feljebb húzom magamon a takarót és a puha anyag a bőrömet karcolja, kiráz tőle a hideg. Idegen érzés a testemen az idegen ágynemű, ahogyan idegen minden szuszogás ami oldalról jön, férfias hortyogás: fülledt a levegő de én mégis fázom, még mélyebbre csúszom a puha tollpárnák és vastag takarók között, hogy a tegnap emlékeit próbáljam kirakósként összerakni: nem illenek össze a darabok.
Oldalra fordulok és Roger fekszik mellettem és még valaki, idegen test feszül közénk és ettől nekem tényleg hánynom kell, úgyhogy csak öklendezve csapom fel a wc ülőkét, hogy fölégörnyedjek és kiadjak magamból mindent: keserű alkohol ízét érzem a számban és még valamit - az árulásnak a hidegsége marja a torkomat.

egy évvel és kilenc hónappal korábban

Nincs türelmem kivárni a liftet így hát felkocogom a tizennegyedik emeletre és olyan erővel verem Roger lakásának az ajtaját, hogy a tenyerem sajogni kezd, ég és viszket: ez mind semmi ahhoz képest, amit igazából érzek.
Ha tükörbe néznék magamra sem ismernék, sírástól püffedt szemek, feldagadt arc, piros orr és folytonos rosszullét.
- Töröld ki azokat a képeket. - Lökök rajta egyet amint ajtót nyit, robosztus és álnok: nyoma sincs annak a férfinak, akivel kalandba keveredtem. Mumus, rém, hazug és csaló, valami amit azt hittem, hogy ismerek, de igazából idegen.
- Hé, hé, hé... ez vajon már birtokháborításnak minősül? -  A pultnak támaszkodik és a telefonját görgeti nekem meg eszembe jut ahogyan a hajamat simogatta vagy ahogyan a nyakamat csókolta és máris hányingerem lesz.
- Feljelenthetlek. - Megremeg a hangom: nem fogom elsírni magamat, nem fogom elsírni magamat, nem fogom elsírni magamat.
- Feljelenthetsz, de nem fogsz, ahhoz túl mocskos titkokat tudok. - Farkasvigyora van, egészben fel tudna falni, ha akarna. Kár, hogy helyette inkább apró harapásokkal cincál darabokra.

fél évvel ezelőtt

Hazudok mindenkinek. Neki, neked, magamnak.
Neki azt, hogy többé nincs hatalma felettem.
Neked azt, hogy nem változtam meg.
Magamnak azt, hogy mindjárt vége.

tíz perccel korábban

- Szóval akkor posztolnom kellen azokat a képeket, nem? - Összerezzenek a hangjától, mégis hogyan settenkedett mögém?
- Mondtam már, hogy folyamatban van. - Összeszűkül a gyomrom, hatalmas botrány lenne belőle, ha posztolná azokat a képeket és eszembe jut, hogy OnlyFan-s profilokat csinálnának belőle, pornó oldalok jelenne meg és összeomlana az instagramom.
- Tegnap is ezt mondtad meg tegnap előtt is. - A telefonjáért nyúl nekem pedig kihagy egy ütemet a szivem.
- De ma már tényleg meg lesz. - A számat rágcsálom, szinte már sebes.
- De ma már tényleg legyen meg. - Kinyílik a lift ajtaja.

három órával később

- Baj van? -
- Tessék? -
- Azt kérdeztem, hogy baj van? -
- Ne kérdezgesd már ezt folyton JJ. -
- De jól vagy? -
- Csak fáradt vagyok, ennyi. -
- Ahha. -
-...-
-...-
- JJ? -
- Hmm? -
- Semmi. -
Ez a hatszázhuszadik alkalom, hogy nem mondom el neked.