Önéletrajz

Évekkel ezelőtt akadt meg rajtad a szemem vagy inkább neked rajtam? Ezt a kérdést túl sokszor felvetettem magamnak az elmúlt évtizedek alatt. De a lényegen nem változtat. Az első tanítványom vagy, kinek minden tudásom és az ősök szeretetét át adtam. Osztoztál velem a béke iránti hitemben és segítetted az utam ebben. Azóta kinőtted a kezdetleges szereped és többé váltál számomra. Te vagy a jó, a kis angyal a vállamon, ki csendre int, ha a béke nevében háborút szítok magam körül. Az én személyes lelki békém vagy, egy menedék ahol nyugalomra lelhetek. A kapcsolatunk jól több barátságnál mégsem nevezném szerelemnek. Ahhoz túlságosan vén és megkeseredett lettem. Túl sok veszteség ért, ezért nem is akarlak igazán közel engedni magamhoz. Kivéve azokat az apró kilengéseket, amikor minden szabályom megszegem. Mindezek ellenére évszázadok óta mellettem vagy és osztozol velem az örök életben. Próbálsz a jó úton tartani. De te érzékeled a bennem lévő változásokat...

Név csak egy ötlet a részemről, ahogy a pb is.
Nagyon-nagyon várlak!