Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Zubkovs & the pearly gates


Boszorkány

Oakley Zubkov
Chatkép :
Zubkovs & the pearly gates  Tumblr_inline_nq0du0YuOQ1rxcren_250
Szerepkör :
washingtoni lakos
play by :
arthur gosse
Hozzászólásaim száma :
66
Pontjaim :
48
Pártállás :
  • Semleges

User név :
vivins
Fő képességem :
akaratátvitel
Tartózkodási hely :
washington
Korom :
30
Foglalkozásom :
chemist


Oakley Zubkov

Elküldésének ideje -- Pént. Jún. 05, 2020 1:48 pm
Szerintem mind a ketten tisztában vagyunk azzal, hogy még akkor is eljöttem volna Yanától, ha arra kértél volna,  hogy mondjuk ugorjunk be valamelyik templomba gyónni. Ami megjegyzem lehet egészen időszerű lenne – ha mondjuk tényleg elhinném, hogy bármi alól is feloldozna vagy egyáltalán számítana majd akármit is a halál után, hogy mit csináltál a Földön meg úgy egyáltalán… ha lenne élet a halál után. Viszont ez így most hirtelen túl deep gondolatmenet, amit nem indokolt – még – semmilyen elfogyasztott füves cigi vagy alkohol, szóval inkább maradjunk annál, hogy ha a sarki boltba kellene lemennem, hogy vegyek neked tampont, mert Te épp ultra hisztis vagy a lakásodban … nos akkor is ott hagytam volna Yanát.
- Kellemest a hasznossal, öö ja – rád vigyorgok és bólintok is egyet közben hallgatom a remek okfejtésed ( talán tényleg igaza volt a nagybátyánknak amikor javasolta neked az ügyvédi pályát, remekül érvelsz Nina ) – Ahh, ne is mondd konkrétan az egyik storyn a háttérben éppen boxert cserélek – ezért meg le is szidott az említett csajom talán ott basztam el az egész napját? Lehet a szülinapi buli kioffolása csak szimpla olaj volt a tűzre, mert lehet a kényes tartalom miatt jelentik páran az instáját? Ja, hogy másoknak ennél SOKKAL nagyobb problémája is lehet? Éhezés? AZ AMÚGY KIT ÉRDEKEL, HA NEM MUTATHATOD MEG A SZÁZEZER KÖVETŐDNEK, HOGY VETTÉL EGY ÚJ MAC RÚZST !!!

- Szóval stalkolod a csajom? – térek vissza a témához, mert nehogy azt hidd, hogy átsiklok majd a dolog felett , de egyébként nem várok választ a kérdésemre, mert egy nem zavar ha stalkolod, kettő én is utánajártam a legutóbbi faszidnak csak mondjuk nem ennyire nyilvánvalóan.

- Nem tudok belekötni egyetlen érvedbe sem, talán ha nagyon nagyon akarnám – itt úgy nézek rád, mintha egyébként nem akarnám – akkor abba köthetnék bele, hogy azért annyira nem szoktam jól szórakozni miközben Te éppen valami random fazon random porát szívod fel és lövésem sincs arról, hogy most épp mi okozza azt, hogy konkrétan a lelked elhagyja a tested – ezt meg olyan apai dorgálással mondom ,mert amúgy tényleg halálra szoktál rémiszteni az ilyen hülyeségeiddel és ugyan arról már lemondtam, hogy leszoktassalak a drogokról de ez még nem jelenti azt, hogy ne akarnék belefolyni egy kicsit és ne kötelezzelek arra, hogy csak tőlem vegyél drogot. Meg amúgy is … ki csinálna jobbat nálam? Na ugye. Az év testvére címért szerintem simán indulhatnék.

- Ha üzleti út lenne, akkor nem innék – rázom meg a fejem – Szóval hívjuk csak hasznos kikapcsolódásnak – koccintom a poharam a tiédhez megint majd belekortyolok a következő kérdésedre viszont csak elhúzom a számat – Jól? Jobban, mint vártam. Egészen elviselhető tud lenni amikor éppen… nem beszélésre használja a száját – felsóhajtok, színpadiasan, mintha most én cipelném a világ összes terhét a vállamon – De szerintem Te is tudod, hogy csak azért mentem bele az egészbe, mert Apánk annyira szeretné elmélyíteni a kapcsolatot a két család között. Nem azt mondom, hogy nem tartom vonzónak Yanát csak tudod Ő nem igazán … - mozgatja meg a fantáziámat, tenném hozzá de nem teszem, mert még nem ittam eleget ahhoz, hogy előhozakodjak neked ezzel a témával szóval csak megköszörülöm a torkom – az esetem  - fejezem be végül, ami ugye faszság mert hát akárhogy nézzük a Yana előtti barátnőim is mind olyanok voltak, mint Yana. Remélem azért nem akarod magad jobban beleásni a témába, mint ahogy azt most még én szeretném.
- Jézusom Nina – felnevetek és ez most tényleg szívből jövő nevetés, mert én tényleg Téged szeretlek a legjobban a világon és valószínűleg már rég kivetettem volna magam az egyik erkélyről otthon ha Te nem vagy – Véletlenül elhintheted, hiszen a véletleneket nem tudjuk befolyásolni – sokatmondóan nézek rád aztán a összevonom a szemöldököm ahogy a nyelveddel a pohár szélén körözöl, mert azért ez mégiscsak TÖBB mint amit most valamiért el tudok viselni, még szerencse, hogy amúgy testvérek vagyunk – Vagy akár osztozhatunk is rajta – húzogatom most én a szemöldökömet, közben valahogy sikerül idevarázsolnom – képletesen – még egy-egy pohárkával a vodkaszódából, mert én már kivégeztem a sajátom megint, a cigim meg most nem elég.
- Egyébként lehet, hogy hoztam Neked valamit ami majd jól jöhet később, ha véletlen kicsit befáradnál – jegyzem meg csak úgy mellékesen – Mármint ezt nem azért mondom, hogy kötelezzelek rá, csak ha mégis ilyesmi jutna eszedbe akkor nehogy valaki mást keress meg. Egyébként  - újabb korty vodka majd a pult felé pislantok – Hozom azt az üveg piát és lassan léphetünk is, mit szólsz?



Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Vendég

Elküldésének ideje -- Szer. Ápr. 29, 2020 8:07 pm
Oak kérdését hallgatva megforgatom a szememet . - Boo-ring - a kiszámíthatóság unalmas.  Talán Lilahnak pont ez volt a terve, valahogy úgy vagyok a bárokkal, ahogy más lányok a ruhákkal: ahhoz, hogy egynél többször meglátogassak egy helyet, ahhoz a helynek nagyon jónak kell lennie. Vagy éppenséggel elég az is, ha ott dolgozik a bratyóm. De ugye tudjuk, hogy a kivétel erősíti a szabályt. - Tökéletes! - csapom össze a tenyereimet örömömben, - Akkor vedd úgy, hogy összekötjük a kellemest a hasznossal - az előbb még tapsikoló tenyereim egyikét felemelem, hogy az ujjaimat használva demonstrálni tudjam az összefoglalómat. - Kellemes, mert kikapcsolódás - a kisujjamat nevetve pöccintem ki az ökölbe szorított kezemből, és úgy mosolygok hozzá, mintha valami orbitálisan nagy életbölcsességet idéztem volna Buddhától, vagy Lao-ce-től... esetleg Bob Ross valamelyik ikonikus ( by the why, melyik nem az?) sorát citáltam volna. A gyűrűsujjamat is kiengedem a kisujja mellé - Mert nincs itt... Yana - tényleg szeretném tisztelni a csajt, de már a szagáról felismerem a fajtámat - és azt hiszem erre a lány is rájött. - Mondhatnám azt, hogy Yana IG-je egész nap ezzel volt tele... de akkor beismerném, hogy megnéztem - ártatlanul megvontam a vállam, továbbra is két ujjacskával a levegőben. - Szóval maradjunk abban, hogy rettentően szerencsés vagy, nekem meg tökéletes az időérzékem - talán megemlítsem azt is, hogy Yana egy kicsit kócosan, lefojt sminkkel, üres tekintettel fog gubbasztani reggel az ágyában és az első üzenet, amit Onak küldeni fog az az lesz, hogy letört a kedvenc Choojának a sarka és a térdét is véresre horzsolta, de vajon mitől? . Két pislantással elkergetem Yana hófehér arcát az emlékeim közül és felemelem a középső ujjam  - Hasznos - nekem - mert vigyázhatsz rám, és így nagyobb a valószínűsége annak, hogy megélem a reggelt. Plusz, te is jól fogsz közben szórakozni - mert én már csak ilyen szórakoztató vagyok, a mutató ujjamat pedig már aközben emeltem fel, hogy elkezdtem a következő gondolatot, remélhetőleg úgy, hogy Oak türelmesen végighallgatta a beszédemet, Nina for president. , . - És azt sem szabad elfelejtened, hogy egy befektetés számodra. Hívhatjuk üzleti útnak is, ha az jobban tetszik - a meghívója az előbb említett környékre előttünk hevert. Terjeszkedés, terepszemle, igényfelmérés, új piacok keresése - ennek az ígérete sugárzott a tekintetemből, csak kevesebb szakirodalom, több . A feltartott négy ujjamat hullámokban mozgatni kezdtem és Oak arcáról a kezemre sandítottam, mintha saját szememmel is látni akarnám, hogy ennyi indokot fel tudtam hozni arra, hogy menjünk. Kétség sem fér hozzá, mások meggyőzése mindig egyszerűbb lesz, mint önmagunké.
- Tényleg -  kezdek bele miközben leengedem a kezem, azt a pár kör szeszt el kell ütni valamivel, amin még nem csámcsogtam eleget.- Hogy bírod Yanával? - tudom, van egy régi orosz közmondás, hogy  amíg egy nő szopásra használja a száját, addig minden házasság tökéletes. De sajnos ez már nem az Óhaza és talán nem is orosz közmondás, csak apa próbált meggyőzni erről, hogy már korán megjegyezzem,egy nőnek a térdén a helye egy családban és a konyhával majd foglalkozik a takarító. Beszippantottam a hűs levegőt miközben Oak arcát vizslattam, igen, imádom a kibaszottul gazdag elbaszott családokat.
- Ugyan már - hessegetem el a kezemmel a bókot, a biccentésem mégis háláról árulkodott. - tudod, hogy nem - csak - miattad öltöztem ki - hecceltem már a fogaimat villogtatva, a torkomban kacarászva. Ebben a pillanatban úgy tekintettem Oakra mint egy tökéletes kiegészítőre, akitől egy pillanatra sem kell félnem és ha úgy hozná az est heve, akkor rábíznám magam. Bár, bizonyos alkoholmennyiség után ezt kiről nem tudom elmondani? - Csak azért kérdezem, mert ha találkozok egy dögös, hosszúlábú, finomillatú lánnyal, akkor lehet, hogy véletlenül elhintem neki, hogy az a srác -  jelentőségteljesen O mellkasa felé irányítottam a mutatóujjamat - szabad préda.
Újabb poharat húztam magam elé és a nyelvemmel ügyeskedve játszottam a pohár szélén, hogy vizuálisan is ábrázolni tudjam mire gondolok pontosan. - De ha nincs szükséged ilyesfajta kikapcsolódásra, akkor megtartanám magamnak a lehetőséget - még mindig a lányról beszélünk ugye? Igen.
Nevetve ráharaptam az alsó ajkamra és abbahagytam a pohár kényeztetését és belekortyoltam a friss italba.
Vissza az elejére Go down
Boszorkány

Oakley Zubkov
Chatkép :
Zubkovs & the pearly gates  Tumblr_inline_nq0du0YuOQ1rxcren_250
Szerepkör :
washingtoni lakos
play by :
arthur gosse
Hozzászólásaim száma :
66
Pontjaim :
48
Pártállás :
  • Semleges

User név :
vivins
Fő képességem :
akaratátvitel
Tartózkodási hely :
washington
Korom :
30
Foglalkozásom :
chemist


Oakley Zubkov

Elküldésének ideje -- Vas. Ápr. 26, 2020 12:02 pm
Az üzeneted olyan volt, mint egy mentőöv amit egy úszni nem tudó, mindjárt megfulladó embernek dobnak be a tengerbe. Jelenleg a háborgó tengert Yana jelentette, aki egyszerre volt tűz és víz, a háborgó tenger meg egy éppen felrobbanni készülő atombomba. Állítása szerint megígértem neki – szerintem pedig csak azt mondtam, hogy „felőlem mehetünk” – hogy elkísérem a barátnője születésnapi partijára, de hát valljuk be, hogy amúgy nem is igazán figyeltem rá amikor erről beszélt. Meg ha már itt tartunk, mostanában nehezemre esett úgy általánosságban figyelni rá – leszámítva persze amikor felvette azt a csipkés bodyt, amit úgy szerettem, meg a piros magassarkút és elérte, hogy tényleg minden figyelmem rá szenteljem legalább addig amíg becserkész, letérdel előttem és …
Most azonban hiába van rajta egy egyébként nagyon is dögös és apró ruha, hiába visel vadító rúzst meg a cipője is teljesen feleslegesen hosszítja az amúgy is égig érő lábait. Nem tudja különösebben felkelteni az érdeklődésem – semmilyen téren. Tudom, hogy fontos neki, hogy együtt jelenjünk meg – de hát úgy amblokk melyik esemény ne lenne neki fontos, aminek van valamekkora visszhangja a mi köreinkben, meg amin készíthet húsz szelfit arról, hogy mennyire tökéletes pár vagyunk?

Szóval amikor egy tizenöt perccel ezelőtt közöltem vele, hogy nem tudok vele elmenni abba a buliba, mert segítenem kell Neked, mert egy SOS sms-t küldtél, hogy őrülten nagy szükséged van rám – akkor Yana kiakadt, kicsit toporzékolt, aztán elkezdett könyörögni meg bevetni a nyakra puszis közben felsőtestemet simogató, doromboló kiscicát. Amikor azonban rájött, hogy ezzel tényleg nem fog elérni semmit akkor megint visszaváltott a tűzokádó sárkány és a háborgó tenger keverékévé és hozzám vágott egy párnát, majd hozzám vágta volna a borospoharát is de még épp időben sikerült megváltoztatnom a pohár röppályáját, így nem kaptam telibe az üveget az arcomba.

Végül elhangzik a bűvös mondat – nem érdekelsz, Oak, menj ahova akarsz – én meg már fel is kelek a fotelből amiben eddig a telefonomon pörgettem az instát, meg küldtem Titannak pár olyan memet amiben van pár utalás pár dologra, ami nagyon nem helyénvaló. Feltápászkodtam a fotelből, motyogtam valami olyasmit Yanának, hogy ne haragudjon meg majd elviszem vacsorázni és már úton is voltam a lakásomba, hogy átöltözzek valami olyan szettbe, ami megfelelő lesz ahhoz, hogy Veled menjek egy buliba. Mivel az üzenetedben nem említetted, hogy egyébként milyen buliba is akarsz elrángatni – azt leszámítva, hogy milyen fergeteges meg fasza helyet találtál – így maradok egy casual rich kids of instagram szettnél, ami jelenleg egy fekete icipicit szaggatott farmert meg egy inget jelent, amire olyan mintákat festettek, hogy az egy egész japán mesét megjelenít – de ezt egyébként pont Te választottad, Yana meg megtiltotta, hogy valaha is felvegyem az ő társaságában. Szóval egészen úgy nézek ki, mint aki egy magazinból lépett elő, de hát ezért gondolom Te pont nem fogsz megharagudni meg egyébként is melletted az embernek jól kell kinéznie.
-Tehát egy olyan buliba megyünk, amiről igazából nem is tudsz semmit? – összevont szemöldökkel követem a tekintetemmel az ujjadat, ahogy a cím körül körzöl vele és tényleg igyekszem előkotorni valamit a memóriámból, de hiába – Nem, nem voltam még arra bulizni – megrázom a fejem – Hallani hallottam ezt-azt, mármint, hogy ide tényleg nem engednek be akárkit de ez meg nem volt elég ahhoz, hogy jobban utánajárjak – megvonom a vállam és rád mosolygok egészen addig amíg meg nem említed Lilaht, mert akkor a szemöldököm az egekbe szalad és felsóhajtok, ezzel a tudtodra adva szinte MINDENT, amit arról a lányról meg a kapcsolatotokról gondolok – Jó az lehet, de Lilah … - kezdek bele aztán rám villantod azt a mosolyodat aminek tudod, hogy sose tudnék ellenállni ( egyébként ilyenkor elgondolkozok azon, hogy most melyikőnknek is van olyan ereje, hogy másokat rá tud venni dolgokra, pedig elvileg ugye nekem és nem neked) szóval amikor felteszed a kérdést, hogy van-e szórakoztatóbb programom ma estére nálad … hát a következő sóhajomból már tudhatod, hogy nyertél. A vigyorom kiszélesedik ahogy végigvezeted az ujjaid magadon, a szetteden és még ha nem ismernélek is biztos lennék abban, hogy nálad tényleg nem sok szórakoztatóbb programja lehet egy embernek estére.
- Megvettél – bólintok és a vodkaszódáért nyúlok, hogy nagyot kortyoljak belőle közben megcsóváljam a fejem ahogy Te pár korty alatt eltünteted a sajátodat – Elvégre is jelenleg amúgy nagyon hálás vagyok neked amiért tudtodon kívül megmentettél egy szülinapi bulitól – jegyzem meg közben előkeresem a cigimet – Egy pár kör erejéig még maradhatunk itt mielőtt elindulunk piáért meg a – itt újból a meghívóra nézek – a Pearly Gatesbe – az ajkaim közé illesztek egy szál cigit és meggyújtom – Egyébként elképesztően dögösen nézel ki ma, Nina – kifújom a füstöt, persze azért nem rád, mert minimális neveltetést mégiscsak kaptam és közelebb hajolok hozzád – vagyis ma is – rád kacsintok meg én is kiiszom a maradék vodkaszódát és teljesen biztos vagyok benne, hogy fergeteges éjszakánk lesz. Ma is.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Vendég

Elküldésének ideje -- Csüt. Ápr. 23, 2020 3:27 pm
A bár zaját kizárva zavartan méregettem a kezemben tartott fekete-fehér lapot.  Pearly Gates  - csendesen ízlelgettem a szavakat, ropogós, édes szőlőszemek és drága pezsgő. Túl egyszerű volt.  Lilah elmondása szerint ez lesz a hét bulija, új,menő burzsoá klub, fényes és illatos, olyan mint egy sokszoros orgazmus nyertes teniszmeccs után. Csak azoknak, akiknek elég széles az ízlés-spektrumuk, akik nem válogatnak ha szórakozásról van szó.
Én nem válogatok, de ez meghívó semmittelen volt, nem éreztem tűzijátékokat vagy bizsergést, nem kapott fel az energiavonat és repített sóvárogva Pearly Gates parkettájára. Nem éreztem a trillázó orgazmus rengéseit a combomban, sem a másnapos izomlázat a gyomromban. Túl kevés volt és nem passzolt az előadáshoz, amit Lilah letolt,amikor a konyhapulton hagyta a meghívót. Még mindig éreztem a lányból kitörő várakozást, a folyékony vágyat, amivel hangsúlyozta, hogy ott a helyem... de egy fehér fecni miatt? Néhány fekete szóval és unalmas betűtípussal? Azt hittem ismerem a barátnőmet, de ez túlontúl kevés ahhoz, hogy valaki ennyire lázba jöjjön.
Sóhajtva kortyoltam bele az előttem álló italba, mintha az megoldaná a dilemmámat, körbepislogtam az amúgy zsúfolt helyen, hátha felismerem Oak alakját valakiben és meghozza helyettem a döntést. Elhúztam a számat és a figyelmemet újra a meghívónak szenteltem - nagyon hiányzott már valami különleges, mert forrongó bulit minden sarkon talált az ember, de olyat ami robban is? Nos, az már ritkábbnak számított. Lilah szavai pedig robbanást ígértek, de túl olcsónak tűnt.  Olcsó bor, olcsó vodka, olcsó táncosok, olcsó DJ. Hangosan kifújtam a levegőt és elkergettem a pesszimizmusom az agyam egy árnyékos területére, had pihenje ki magát. Péntek van és pénteken szivárvány kell, szex és szórakozás. A sorrend opcionális.
Megpörgettem a nyelvemen fekvő szívószálat és a lehunyt szemhéjaim mögött kutattam múltak és jövők között. Éreztem a gyönyört, amit egy áttáncolt éjszaka után az ágyában fekve érez az ember. Éreztem a körülöttem forgó-vonagló emberek testének a szagát, ahogy szétrobban a szőlőíz a nyelvemen - lecsúszott egy korty hideg vodkaszóda.  - Elmegyünk, ha törik, ha szakad - konstatáltam magamnak, aztán felálltam, hogy kint várjam meg Oakot a friss levegőn.
Elvégre sosem csalódtam még Lilahban - csak amikor elkértem a fekete bőrcsizmáját egy buliba és sosem érkezett meg, amikor rábíztam a körmeimet, hogy építsen nekem műkörmöt... azóta annyira élénken ég bennem a fájdalom, hogy soha többet nem akarok látni körmöst, na meg persze akkor,amikor lefeküdt azzal a cuki farkasfiúval, akivel egész este flörtöltem és végül parti nélkül maradtam. Szomorú.
Mielőtt kisétáltam volna rendeltem még egy-egy vodkaszódát nekem és Oaknak.
Sokan azt gondolják, hogy szar egyedül várni - igen, megvannak a maga hátrányai, például a kíváncsian méregető, érdeklődő szempárok, amikhez még nem ittam eleget, ezért szúrós pillantásokkal kergetem őket melegebb éghajlatra - pedig nem így van. Mindig van mit figyelni,olyan mélyre süppedni a zűrzavarba, hogy végül csak a csend marad. Az ide-oda kacskaringózó péntek esti örömöket kereső emberek vágyakozó arca. Nem tudom, hogy megvetés, vagy csodálat ül-e az arcomon ilyenkor, de remélem, hogy egyik sem.. A tekintetem egy magabiztosan tipegő, vörös magassarkús lányt követett, akinek a haja glóriaként lebegett a feje körül. A nevetése pedig ragadós-nyúlós, visszatükröződött a barátai arcáról, és csak mesélt és mesélt, lépésenként tetézve a barátainak csodálatát.
A tekintetem lustán leszakadt a távolodó baráti távolságról és áttért Oak szerelésének vizslatására, kellett néhány másodperc, amíg visszazökkentem a jelenbe. Felé toltam a meghívót. Mármint, ha lehet meghívónak nevezni- Ismersz valakit ezen a környéken? - köröztem a mutatóujjammal a cím felett. Én csak annyit tudtam róla, hogy az átlagnál jobb, de semmi különös. - Ez a ma esti programunk. Lilah nagyon meggyőző volt a hellyel kapcsolatban. Esküszik arra, hogy csodálatos lesz, azt mondta, hogy ez egy o-ly-a-n hely. - amikor az SMS-t írtam nem közöltem Oakkal, hogy mik a terveim, azok általában útközben alakulnak. Egy péntek esti kirúgós-berúgós, hajnalig kimaradós valami - szóval csak a szokásos. Lehet, hogy Lilah nevét nem kellett volna említeni?  Oak arcát kutattam válaszokat keresve, ha szerda hajnalban részegen, sírva hívtam Oakot, az általában Lilah miatt volt. - De téééényleg, csak jó bulikákba vitt el eddig... - megpróbálkoztam egy csábító mosollyal és közelebb toltam hozzá a papírt és még egyszer meggondolhassa az ajánlatomat.- Különben is, van nálam szórakoztatóbb programod ma estére? - érdeklődőn felvontam a szemöldököm jelezve, hogy erre csak egy jó válasz van: sosem lehet nálam jobb programja. Ezt hangsúlyozva színpadiasan végighúztam a kezem a mellkasom előtt nézz rám bátyó, tökéletes vagyok, mi jobbat akarhatsz? , a bőrkabátom ugyan elfedte a fekete trikót (nem tudom, hogy sikerült egyedül felvennem, mikor kivettem a szekrényből úgy nézett ki, mint a fülhallgató, amit a táskája aljából szed elő az ember....vagyis szedett elő, még akkor amikor nem voltak Bluetoothos fülbevalók), a farmernadrágom pedig inkább tűnt farmer-cafat halmaznak, mint nadrágnak, de a neccharisnyába bújtatott lábaim tökéletesen ellensúlyozták ezt a fajta slamposságot. Tényleg, egy ilyen szerkóban az ember elmehet posh bulikba, és a magassarkú nélkül még bankot is rabolhat. Nem egészen, de értjük a hasonlat lényegét.
Utolsó döfésként felé toltam a vodkaszódát. - Veszek egy üveg piát, hogy annyira részeg legyek, hogy véletlenül se érjen meglepetés, lábon elfogyasztjuk és bevesszük a helyet. - azt már nem tettem hozzá, hogy ha túl unalmas lenne, akkor fel is dobjuk. Ezt Oak tudta magától is. Elégedett mosoly terült szét az arcomon és pár korty alatt eltüntettem a poharamban lévő piát.

Vissza az elejére Go down


Ajánlott tartalom

Elküldésének ideje --
Vissza az elejére Go down
 
Zubkovs & the pearly gates
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
I N G O D W E T R U S T ❞ :: Archivált játékok-
Ugrás: