leader of the pack

Nem tudom, milyen szag lehet a pokolban, de valami ilyesminek képzelem: vér, szar és húgyszag igyekszik átszivárogni a bomlás émelyítő édesén..Megengedek magamnak egy fintort, megengedek magamnak egy hangtalan nyögést, és a szaglásom után a hallásomra koncentrálok inkább, hisz még ha kedvező is lenne a szélirány..de a te szagodat is alig tudtam kivenni a többi közül.
Fáj, kibaszottul fáj megmozdulnom, de ki tudja meddig hagyják ezt a pöcegödröt őrizetlenül, most kell cselekednem. Hasfalamra simuló ujjaim kitapintják a vér-iszamós trikón a két lyukat előbb, majd a bőröm kitüremkedéseit alatta: ne aggódj, gyógyulok. A szervezetem ki fogja lökni az ólomköpenyeseket, amivel gyomron kínált azt a geciputtony, de időbe telik... és időnk az nincs, drága barátom. De megtaláltalak, most már megvagy.
Nem akarok, nem is fogok hazudni neked biztosan te is tudod, hogy már azelőtt kibaszott szarul álltak a dolgaink, hogy az irakiak gladiátorosdit kezdtek velünk játszani.
Nem, ne vágj közbe, hagy mondjam végig! Különben is hova, hova a picsába mennél innen, ha én nem tartanálak összecsuklanál mint egy rohadt rongybaba!
Myers igyekezett jó döntést hozni tegnap, veled, ma pedig velem: látod, nekem is a bal oldalamba vágta a pengét, szinte ugyanoda ahol téged is megszúrt..Bal oldalt nincs létfontosságú szerv, Andrews, és ameddig látni azt a vékony reménysugarat, hogy esetleg nem lyukasztja át a beleidet, hogy ki tudod égetni a sebet, hogy el tudsz kúszni segítségért ebben a kurva sivatagban és közben nem visz el a szepszis... Pedig kitértek rá a kiképzésen, ez is pszichológiai hadviselés én mondom neked, Andrews! A szemünk előtt mártják birkaszarba a kést, mert az élni-akarás még egy fertőzéssel is hajlandó kiegyezni, a győztes és a vesztes egyaránt bízik abban a rohadt reménysugárban.
Nem tudom mit vártunk, miért hittük, hogy a szúrt sebből vérzőt csak úgy kiteszik száradni valahova. A gyomorlövés..Látod, neked is mozdulatlanul kellett volna feküdnöd tegnap, adni a halottat és akkor..vagy ezt akartad? Felgyorsítani, véget vetni neki egyszer és mindenkorra? Azt mondtad elég a szenvedésből, és leköpted őket Andrews, mielőtt a fejedbe eresztették a golyót?
Úgy tartalak a karomban, mint ahogy anyád tarthatott a születésed órájában, s mialatt ő azt várhatta, hogy kinyisd a szemeidet és ránézz, én most lezárom a tiédet, azt az egyet ami megmaradt, és csókot nyomok az arcod, homlokod azon felére amit nem vitt el a lövedék..
Ha megígérem, hogy hazaviszünk nem bánod, ha egy kicsit egyedül hagylak most? Andrews? Andy?
Sóhaj. Gyengéden visszafektetem a lesoványodott testedet a többiekére, aztán kimászom a kurva muszlimok latrinájából.
Ezen a ponton felnézek az Iraki éjszakát beragyogó, lassan kiteljesedő Holdra, és mintha csak életem szerelmét látnám: elmosolyodok.

Tudod a skót falkáról annak idején keringett egy pletyka: azt beszélték, hogy kannibálok vagyunk. Megesszük egymást mind farkas, mind pedig emberi alakban.
Megettük őket.
Túlságosan előrerohantam? Ne haragudj érte, hagy kezdjem elölről: a cél mindig szentesíti az eszközt. A tömegek, a civilizáció, a más gondolkodásúak és úgy egyáltalán mások majd papolnak erkölcsről, kegyeletről és emberségről, lesz majd hegyibeszéd a szabadságról és a döntéshez való jogról, amit én elvettem tőlük..
Tizenegyből heten maradtunk, velem együtt heten. Megmartam őket, megmartam mind a hatot, mert a reménysugár amiről Andrewsnek is pofáztam az én szemem előtt is ugyanúgy ott lebeg, csak kerüljünk ki innen élve a többi meg legyen a holnap gondja. Mi? Felelőtlen vagyok? Ha ez vigasztal, nem te vagy az első aki ezt mondja.
Edingtont elvitte a méreg által kiváltott láz, amely egyszerre telepedett legyengült szervezetére a Hold hívásával: hatból még ketten mentek el aznap éjjel, de mi négyen..mi megettük őket, bezabáltunk belőlük miközben még éltek és gyors halálért könyörögtek. Egy farkasnak talán lehetett volna, talán nem is kellett volna mert egy farkas torokra megy rögtön..a vérfarkasok esetében él az a szabály, miszerint az állatok közül egyedül az ember kegyetlen, egyedül ő élvezi ha ölhet.
De látod megtartom amit ígértem, Andrews. Hazaviszünk titeket, mind a heteteket!


Majd valamikor máskor teszem fel neked a kérdést, majd ha kijutunk innen csak akkor, hogy vajon miért bíztok meg ennyire az egyenruhásokban? Mielőtt eltűnt volna a lábunk alól a padló, mielőtt ránk omlott volna az épület..olyan bizalommal néztél felém, hogy szinte letaglózott és a pánik közepette is képes voltál átadni az irányítást. Persze értem én, az anyai ösztön mindennél erősebb már most, pedig a kölyök a lehető legrosszabb időpontot választotta a világrajövetelre. Kórházi szobában kellene lenned most, a férjed kezét tördelve miközben szakképzett emberek vigyáznak rátok, ehelyett te itt vagy velem, egy felrobbantott épület alagsorában és megjátszod, hogy nem félsz. Mit mondtál, mi is a neved? Mostanra tudod, mi vagyok. Tudod, mert elárult a szemem amikor megéreztem a combjaid közül folydogáló magzatvízzel vegyült vér szagát, de igyekszel bátornak lenni és annak is látszani.
Érzem a szagodon, hogy félsz tőlem, és félted a kicsit is, és tőlem jobban, mint magától a helyzettől: bármikor közbeszólhat a gravitáció, bármikor betemethet minket a törmelék, agyonnyomhat téged, megölheti a gyereket mielőtt az első lélegzetvételéhez jutna... Próbáltam kijutni, kijuttatni magunkat, de még az én erőkapacitásom is véges, ezért inkább azt mondom, mi több megesküszöm neked, hogy nem foglak benneteket bántani, te csak koncentrálj arra, hogy megszüld a babádat...


Hallom, amikor belépsz. Nem sokkal később megérzem az illatodat is, de nem mozdulok, hátha nem hozzám, nem értem jöttél: szertefoszló szép remények a bordáimra támasztott talpad alatt.
Utálom, amikor ezt csinálod. Olyan kevés alvás jut nekem, és te ezt a kicsit is elvennéd tőlem?
A bokádnál fogva rántalak le magam mellé a matracra, és hiába is vergődsz, rád fekszem teljes testsúlyommal. Nem akarod érteni a célzást, a szád a fülemre talál, hangokat töltesz bele. Valami boszorkányok érkeztek. Intézd el őket. Engem akarnak. Akkor küldd Bendetictet. De ők engem akarnak.
Én meg ezelőtt fél perccel még téged akartalak, annak ellenére, hogy sajnálod tőlem az alvást, de ezek után téged adlak oda, ha kísérleti nyúlért jöttek a nyavalyás mágiahasználók.
Megyek már, megyek! Apropó a testvéred hogy van?