Idézet :

- Emlékszem Lloydékra? A vadász házaspárra? Találkoztak egy vámpírral, épphogy megúszták... amit mondtak róla az pedig tökéletesen rá illett Abelre.
- Ne viccelj velem, hány ember van a világon aki úgy néz ki, mint ő! - csapok rá az asztalra, majd tárom szét a kezeimet hitetlen. A beszélgetés hirtelen lett több, mint két barátom egyszerű vitája ami egy éjszaka alatt megoldható lett volna. Az amit mondtak pedig nem csak egyszerűen szürreális, de lehetetlen volt: Abel Myers tizenöt éve a nyugati parton élt, messze D.C. minden problémájától.
- Igen ez tény, de ez a "valaki" téged keresett. Ki más tudna névről?

Tizennégy, de lehet tizenöt éve nem találkoztunk - mentségemre szóljon ennyi idő távlatából a dátumok összefolynak már. Mondhatnám, hogy kettőnk közül mindig te voltál a jobb, a tehetségesebb, a szüleink is jobban szerettek, de mindezzel csak hazudnék, mert épp annyira nem volt benned semmi különös, mint bennem. Két gyári munkás, két még átlagosabb fiai voltunk, épp ugyanolyan álmokkal és vágyakkal, mint bárki más korunkbeli. Te mindig külön utat jártál tőlem és mást akartál, mint amit a családban elvártak tőled; Én a seregbe akartam beállni, te diplomát akartál. Te nem kértél a családunkból, én pedig nem tudtam annyi időt tölteni velük, mint akartam volna.
És te egészen Californiáig menekültél az államból valamiért, én pedig itt ragadtam.
Az, hogy nem szeretsz engem egy túl erős szó lenne, egyszerűen csak soha nem érdekeltelek annyira, hogy utadból rövid kitérőt téve felkeress miután a közvetlen kapcsolataink megszakadtak. Ennek ellenére a mai napig testvéremként gondoltok egymásra, de nem tudnék három olyan dolgot mondani amit szeretsz, de még a születésnapod pontos dátumát sem.
Több mint tíz év pedig elég hosszú idő arra, hogy az újra találkozás már ne édes, hanem keserű legyen és az ember csak visszakívánkozna a megszokott rendszerbe. Úgy gondolom ez a mi esetünkben halmozottan igaz lehet, te valamikor ugyanis az én információim szerint vámpírrá váltál (de lehetsz akár vérfarkas is) és engem keresel.
Nem tudom, hogy tudod-e mivel foglalkozom, ahogy azt sem tudom hogy milyen szándékkal keresel. Nem tudok rólad semmit Abel, nem tudom van e családod, kutyád, macskád... De mégis, hacsak arra gondolok, hogy újra látnom kell téged a világ minden más problémája hirtelen jelentéktelen lesz. Meg kéne öljelek, mert mint vadász, ebben hiszek, de rokoni kapcsolatunk visszássága ellenére sem tudom még csak gondolatban sem rávenni magam erre a tettre.

Remélem, mikor megtalálsz (vagy én talállak meg), már tudni fogom, hogy mi a helyes út.

//PB teljes mértékben alkudható, a keresésben megemlített dolgokon kívül pedig szinte szó szerint minden személyre szabható. Jude keveset tud a testvéréről, de ez nem jelenti azt, hogy Abelnek ne lennének meg a maga körei, élete és motivációja. Szeretném ha ki tudnánk találni valami izgalmas okot arra, hogy miért most és mi okkal keresi épp Judeot, ahogy azt is, hogy miként lett ő emberből valamilyen természetfeletti. Gyere, várlak nagyon és ha regisztrálsz megbeszélünk minden részletet!   //