Azzal nyitnám a soraimat, hogy számtalan sok ötletem lenne a figurához, amit diszkréten pm-ben szeretnék majd megosztani veled. A név alkuképes, a play by-ban is mutatok némi nyitottságot - szigorúan csak minimálisat! De azért nem harapok, ha kedvemre valót mutizol.

Olyan vagy, mint egy lopakodó árnyék. Úgy szeled Washington utcáit, mintha mindig is itt laktál volna - pedig öregem, sok várost megjártunk már. Annyi a különbség kettőnk között, hogy én mindig izgalmasnak találtam az új személyazonosságaimat, veled ellentétben. Te vígan élsz papírok nélkül, a ravaszságodat mintha tőlem lested volna el. Pedig ez nem egy könnyen tanulható mesterség.
Alig rúgtad le a hátsódról a tojáshéjat, amikor úgy döntöttem, bevezetlek a való életbe. Benned mindig is volt valami kis ridegség - talán az élet iránt. Nem küzdöttél semmiért, csupán sodródtál. Általában az árnyékomban. Segédkeztél, mikor szükségem volt valakire. Persze rövid időn belül rájöttél, hogy milyen sz*r alak vagyok. Az első pillanattól kezdve tudtad, hogy a Halál és én kéz a kézben járunk. Mégis a társam maradtál. Mintha mindig is ismertük volna egymást. Mint a... testvérek.

Nagyságrendileg ennyit osztanék meg róla, minden egyéb információ - hidd el, akadna róla bőven mit mondanom - pmben várna rád. Gyere gyorsan!