Lisa & Felix

Figyelmesen hallgatta, hogy hogyan változott meg egykori klántársuk és szövetségesük. Valóban zsenge kezdőként került a csapatba, és mindig nagyon ambíciózus volt, na meg ahhoz is nagyon értett, hogy hogyan közeledjen bárkihez. Azonban talán kettejüket jobban próbálta elérni, mert látott valamit a Lisa-Felix párosban, ha mást nem, hogy jól működtek együtt. Néha kénytelenek voltak magukkal vinni őt, és Felix szerint rájöhetett, hogy ők ketten többek, mint klántársak. Még ha nem is volt tudatosan szerelemmel teli kapcsolat az övék, valami olyasmi lehetett Felix és Lisa között, mindenesetre nagyon jól működött a kémia kettejük között minden téren. De persze Jamie sosem mondta, hogy mi van, csak utalhatott néha rá, de mivel egyikük sem reagálta le, így egy idő után leszokott erről, vagy csak megijedt, hogy elteszik láb alól, de Felix szerint még az is lehetett, hogy Lisa tényleg megfenyegette Jamiet. Sosem kérdezett utána, mivel sosem érdekelte az akkor még fiatal srác igazán.
- Szóval ő lett a helyi menő srác… érdekes, hogy nem hallottam róla – fintorodik el gondolkodóan, de tényleg nem jött fel soha a neve eddig. Emiatt is érdekelte igazán, hogy Lisat miért akarja megkárosítani, ha már közös a múltjuk. A betyárbecsület fontos, és aki nem tartja be, hamar jelöletlen sírba kerülhet. Legalábbis azt beszélik. Követi Lisat kifelé és közben ötletelni kezd. Lisa pedig elismeri, vagy kedvezni akar neki a meglepetés kört Jamienél, azaz, néhány sarok múlva elválnak útjaik.
- Nem szükséges, rövid, egyszerű dolog – mosolyodik el, és kicsit felborzolja a szőrét a régi-új érintés. Kicsit más, de zavarba ejtően ismerős érzés. - Rendben, Lisam – halvány mosolyt csal az arcára, aztán elfordul, és a főbejáraton megy be a bárba. A pultnál rendel magának egy italt és jól felméri a terepet. Ahhoz túl sokan vannak, hogy tíz éves emlékeiből felidézzen egy régi ismerőst, de ahhoz nem, hogy felmérje a bár védelmét, mert ahhoz már kiélezett érzékei vannak. Átlagos, állapítja meg, majd hirtelen új lány jön a színpadra, aki álarcot visel. Odafordul és iszogatva nézi a bemutatót, majd ledöbben, ahogy felé jön a lány. Akkor már felismeri Lisat, mégsem árulkodik a tekintete, vagy a gesztusai. Mikor megcirógatják a mellkasát, természetesen eljátssza, hogy „felhergelődik” és a mosolyogva néz a nő után. Egy ember megveregeti a vállát, és azt is mondja neki, hogy jó éjszakája lesz, ő pedig igenlően válaszol a fel nem tett kérdésre. Végül, miután megfigyeli, hogy hova megy Lisa, felhajtja a whiskeyt és elindul utánuk. Szerencsére nem állítják meg most, pár érzi, hogy szemmel tarthatják. Annyira marad természetes, amennyire csak tud, így nem háborgatják és a figyelem is elterelődik róla. Végül egy mozdulattal hirtelen belép Lisa mellé és mosolyogva dől neki a szoba falának.
- Helló Jamie – mondja, és bármit is akar tenni a férfi, hamarabb fog tudni cselekedni a felturbózott sebessége és reakcióképessége okán. Így semmit sem vesz elő, csak vár a pillanatra, amikor a meglepett férfi reakciója rossz irányba fordul. Már ha nem dermedt meg túlságosan a viszontlátás örömétől.

Lisa & Felix

Ó, nagyon jól tudja, hogy mire képes az exbérgyilkos-társa. Biztos benne, hogy azóta sem fejlődött vissza, habár Alabamát tanítgatja, Lisa oldalán ott áll a tapasztalat, Alabama ellen meg ott áll a szeleburdisága, hogy finoman fejezze ki magát.
- Nem forgattam ki, csak óvatos vagyok. Ismerem a képességeid és a haragod – mondja elképesztően nagy önbizalommal. Nem hisz abban, hogy Lisa túlfejlődött volna azon, amit el tudott képzelni, de érhetik meglepetések. Persze őt is érhetnék, ha tudná a másik, hogy ő nem egyszerű halandó már.
- Gondolod az alvilág a sötét oldal? – gondolkodik hangosan Lisat mustrálva közben, próbálja kitalálni, hogy pontosan mire gondol a másik. – A természetfeletti sötétebb, szerintem. És szerintem nincsenek oldalak. mindenkinek más fáj – apró mosoly, olyan Felixes mindentudó. Ő nem hisz ebben, ami az egyik oldalnak jó, az rossz a másiknak és így tovább.
- Ó, hát ez nem meglepő annyira tőle. Szóval mi vele neked a problémád? Az jobban érdekel – mondja egy félmosollyal, és igazán odafigyel a mondandóra és a vastag ajkakra. Hiába telt el ennyi év, még mindig nagyon vonzódik hozzá, és ezt nem is fogja sosem letagadni.
- Értem. Akkor itt az ideje meglátogatni – bólint, és bár nem kérdez rá, nem tudja, hogy ki az a Matt, csak tippel, hogy Lisa beosztottja, vagy társa lehet. Mivel Lisa öltözni kezdett, követte a példáját.
- Van felesége? Nem hittem volna. A másodikat inkább – mondja mosolyogva és nosztalgikus érzése támad, ahogy Lisa készülődik vele. Jó móka lesz, főleg, ha még meg is kapják, amiért mennek.
- Majd később jelenek meg melletted, mit szólsz? Egy hatásos belépő megtörheti a jól eltervezett tervet is – mondja lefelé a lépcsőn, és sejtése szerint nem autóval fognak menni. Néha lopva pillant a magabiztosan mellette menő nőre és nagyon sajnálja az elmúlt éveket. Ki tudja, hogy mi lett volna belőlük, ha nem válnak el útjaik?

Lisa & Felix

- Nem, nem szeretném. Azt se, ha emiatt megfojtanád - húzza el egy kicsit a szája szélét. Nem tudja, hogy akét nő mihez kezdene egymással, de egy 50-50, hogy nem lenne boldog vége. Nem feltétlenül arra gondol, hogy megsérülne egyik, vagy másik, de, hogy nem zárnák egymást a szívükbe abban majdnem biztos.
- Kérdés, hogy mi a sötét oldal. De engem is ebbe kényszerítettek, szóval hasonló a helyzetünk. kár, hogy nem ugyanazok -  sóhajt egy nagyobbat és felhajtja a whiskeyjét. A tettekre, ha már így álltak azonnal kész volt, szóval ennek megfelelően fel is állt az induláshoz.
- Rendben, azt hittem már minden elő van készítve - mondja és kissé zavarodva ül vissz a helyére. Aztán kíváncsian várja, hogy mi, vagy ki lesz a célpont, mivel akár még érdekes is lehet mindkettőjük számára.
-Na, és ki lenne az, akivel valamit kell csinálni? - érdeklődik, és kényelmesen dől neki  a kanapé háttámlájának. Aztán figyeli, ahogy a lágyan ringó csípő feláll mellőle és elmegy a széfhez. Azonnal elfordítja a tekintetét onnan, még ha nem is láthatja a kombinációt, igyekszik befelé figyelni, hiszen a kiélezett érzékeivel, akár hallhatna is mindent. D enem akar, és csak a puffanásra riad fel a révületéből.
- Régi ismerős? - fordítja Lisa lélektükreire az övéit, és nagyon kíváncsian várja a magyarázatot. Fogalma sincs, hogy kire utalhat most az egykori társ, de sikerült felkeltenie a kíváncsiságát. A mappa felnyitása után, Felix egyből a nőre néz, majd vissza az adatokra. Máris annyit elolvas az egészből amennyit tud, ha Lisa engedi teljesen végig nézi a dossziét.
- Nincs. De menjünk - válaszol a végén mégis, mivel eddig lekötötte a dosszié tanulmányozása.
- Mit kell tudni róla most? - kérdezi először, mert ugyan elolvasta a dossziét, de jobban szereti az első kézből kapott információkat. - Biztos, hogy fizetni fog, ha meglát engem? - teszi fel a másik nyilvánvaló kérdését. Lehet, hogy azonnal megöli mindkettőjüket, vagy megpróbálja.

Lisa & Felix

Megkapja a beosztását, de nem válaszol rá. Persze, hogy életben és akár ki is fordulhatna az ajtón a beszólás miatt, de nem fog ilyen könnyen megsértődni, egy apróságon. Ha megtenné valószínűleg csak rontana egyébként is a helyzeten. Az pedig, hogy miután leül mellé és koccintásra emeli a poharát, a másik pedig próbál kemény lenni, nos… talán az túlzás már. Elvesztette az előnyét, hogy nem halt meg, most már egyenrangúként csilingelteti össze a poharaikat.
Igen, a régi idők szépek voltak, és talán még meg lehetne menteni belőle valamit. A whiskey rendben van, a kérdése kissé tolakodó, de meg tudja érteni, hogy miért.
- Nem tudom, hogy még meddig az. Túlságosan önálló és öntörvényű, már nem sokáig pátyolgathatom és egyengethetem az útján út hiszem. Már az is lehet, hogy ez egy hiú ábránd csupán – von vállat, mert Alabama nem a kislány, aki volt már. Van élete – akármilyen is – és nem kíváncsi Felix dorgálásaira. Most is éppen el van tűnve, és még csak nagyon mérges sem lehetne rá. Pedig az, nagyon is az. Hiszen a beosztottja, rengetegszer kiállt már érte, mikor mást már hagyott volna elenyészni. De az ígéret az ígéret.
- Az ellenállóknak? Nem is gondoltam, hogy ilyen humanitáriánus lettél – csillannak fel a szemei, és egyelőre nem tudja, hogy mi vihette rá Lisat az oldalválasztásra. Neki nem volt választása, és nagyjából nem érdekli, hogy ki győz. Ez is csak egy munka. A lényeg, hogy ő tudja végezni a munkáját. A drogbárós részt pedig megjegyzi, talán jól jön még az információ később.
- Miféle egyensúlyt? – erre már kíváncsisággal fordul a másik felé. Nem érti, hogy hogy jön össze az ellenállók és a drogbáró kapcsolata, legalábbis ennyiből. Egy rossz időzítéssel felajánlja, hogy segít abban, hogy végre Lisa higgyen neki. A nő le is csap a kínálkozó lehetőségre.
- Mi lenne a meló? – teszi le a poharat és már fel is áll a kanapéról. Lehet, hogy meg kéne tervezni a dolgot – ő azt tenné -, de ez Lisa üzlete, neki kell tudnia, hogy mit is kell pontosan csinálni. – Természetesen segítek, ha érdekeink nem ütköznek. Mert nekem is van főnököm. De azt meg tudom ígérni, hogy ha kell, nem leszek útban – nem kertel, a munkában sosem szokott. Így vagy, úgy de elindul kifelé az irodából, amint Lisa rábólint a dologra.

Lisa & Felix

Nem lőtte le helyből, ez már pozitív. Akármennyire is profi Lisa, látszik, hogy meglepődik, de ez nem tart soká nála. Nos, igen, nem véletlenül nem szólt előre, így van esélye normálisan beszélgetni vele. Hiszen ha bejelenti előre az érkezését, tud rajta gondolkodni, eltervezhet stratégiákat, kérdéseket, így viszont nincs rá annyi ideje. Nagyon kíváncsi arra, hogy mire fognak egymással jutni. Az intésre azonnal reagálva ül le a felkínált helyre, mélyen a nő szemeibe nézve.
- Ne haragudj, hogy nem jelentkeztem be – ez csak udvariasság, de megérdemli Lisa. Nem szokott magyarázkodni, csak jó előre eldönteni mindent, hogy minek mi után kell következnie. Most azonban megleptem magát is, inkább hagyta a maga folyásában a beszélgetést zajlani.
- Ne félj, nem akarom rabolni sokáig az idődet – nyugtatja meg, ha már arról beszél, hogy sok dolga van mára. Látja korábbi kedvese papírkupacait, amivel kedves emlékeket ébreszt benne. Lisa mindig is hasonlóan precíz volt, mint ő, talán még túl is tett rajtam. Nem kárhoztatja érte, a rendben könnyebb megtalálni bármit, apró kis titkok bukkanhatnak fel, míg a rendszertelen papírhalmoknál ez szinte lehetetlen feladat. Lisa feláll, Felix pedig követi őt a fejével, és végigméri a nőt. Még mindig olyan, amilyenre emlékszik, ruhában mindenképpen. Látszik a ruganyos léptein a veszélyessége, óvatos mosolyán a ragadozó szemek hatolnak át, amit csak ő láthat meg benne.
- Kérek – válaszol egyértelműen, és a régi gyűrűje helyét kezdi forgatni. Nem tart sokáig a közjáték, észbe kap és a kényelmes karfákra helyezi az alkarjait.
- Természetesen – válaszol, majd pár másodperc múlva már feláll, hiszen Lisa a kanapére telepszik. A kanapé másik végére ül, szembefordul Lisaval, tudja jól, hogy alapból vert helyzetben lenne, hiszen Lisa úgy választja meg a szöget, hogy a jobb keze legyen a támlánál. Így lassabban tudná előrántani valamelyik fegyverét, ha arra kerülne a sor. Lisa viszont nem tudja, hogy mágiával felturbózott izmai ezt az előnyt elveszik a nőtől. De Felix nem azért jött, hogy kárt tegyen korábbi kedvesébe, így ma nem kell tartania senkinek attól, hogy megsérülhet. Megvárja, míg Lisa tölt a whiskeyből, biccentve megköszöni azt, magához veszi. Felemelve a poharat, megcsapja a drága ital illata, és azonnal elmosolyodik… Lisa tudja mi a jó. Szokása szerint háromszor körbeforgatja az italt a pohár falán, és koccintásra emeli a fekete hajú szépség felé tartva.
- A régi időkre – mondja, majd ha a másik is így tesz, összekoccintja a poharakat. Ha nem, akkor csak beleiszik pár kortyot és élvezi az ital ízét. Nem sokáig, mert Lisa nem kertel, azonnal rálkérdez Alabamára. Felix nem érti, hogy mi van, talán féltékeny lenne a másik? Meglepődne.
- Nem gondoltam, hogy érdekel. Jól van, csak rohadtul idegesítő egy nő - sóhajt, mert nem akar most rá gondolni, nem is azért van itt.
- Szóval ügyvéd lettél, vagy mi? - néz körbe és keresi az erre utaló nyomokat. Amikor nincs már mit nézni, kék íriszeit a másikéra fordítja. -  Mit kellene tennem, hogy elhidd, nem vagyok áruló? - nos igen, van amikor körmönfontan fogalmaz, most inkább célratörően fogalmaz. Nincs ahhoz kedve, hogy Lisa az ellesége legyen, sőt. Remek szövetségesek lehetnének újra, vagy akár több is, ki tudja?

Lisa & Felix

Gondterhelt arcával találkozhatott az, aki most épp szembe jött vele. A pár hetet történt találkozás a halottnak hitt Lisaval, aki több volt neki, mint munkatárs, és a jó barátnak adott esküje pedig megmentette, hogy odavesszen a klánt ért támadáskor. Akkor azt hitte, hogy meghalt Lisa, de nagyon is él, és nagyon is be van rá pöccenve. Azóta persze lejátszotta már magának a beszélgetésüket és megvizsgálta a nő szemszögéből is. Nem tudja kárhoztatni miatta, főleg, ha még tele is beszélték azt a csinos fejét.
Mivel nagyon is jól tudja, hogy mire képes a másik és nem szeretne idő előtt eltávozni egy régi ügy miatt, úgy érezte, ideje meglátogatni őt, és elsimítani a régi félreértést. Ki tudja, hogy egy erős szövetségest talál-e a másikban, vagy bármi mást. Mindenesetre továbbra sem szeretne meghalni egy félreértés, vagy egy hazugság miatt. Lisa irodáját nem volt nehéz kiderítenie a kapcsolatai segítségével. Sóhajtva nyomja le a kilincset, és indul fel az emeletre. Ugyan nem jelentkezett be, de ki merné őt megállítani, nem igaz? Ha mégis lesz ilyen, majd valahogy kimagyarázza magát. De valamiért éppen nem akadt az útjába egy ember sem, csak az, aki éppen feldúltan távozott Lisa irodájából. Ismerős volt a férfi, de szándékosan nem mutattam érdeklődést felé. Mégis megszólított.
- Vigyázzon, ma nincs jó kedvében - mondta, majd zsebre tett valamit, mintha egy névjegykártya lett volna. Megvártam míg elmegy és a léptei elhalnak, majd bekopogtam. Megvártam, amíg beenged valaki és, nyugodságot varázsoltam az arcomra, majd benyitottam.
- Szia Lisa! - köszöntöttem halvány mosolyt bújtattam az ajkam szélére. - Hogy vagy mostanában? - kérdezem és remélem nem ezek lesznek az utolsó szavaim, mert az elég béna vége lenne az életemnek.